Jön a villanyroller-kgfb?

2023. 09. 12., 12:59

A villanyrollerek száma sokszorosára nőtt Magyarországon, így a KRESZ módosítása várhatóan ezeket a közlekedési eszközöket is érinti majd. Elképzelhető, hogy a 25 km/óránál nagyobb sebességre képes rollerek segédmotor-kerékpárnak minősülnek majd, utóbbiakra pedig jelenleg is kell kötelező biztosítást kötni. Az még kérdés, hogy az erősebb rollerekhez is kell-e biztosítás, mindenesetre a segédmotor-kerékpárokra 2018 óta több mint 82 ezer kötelezőt kötöttek a Netrisk adatai szerint. Az átlagdíjak is feljebb mentek, a 2018-as 3 ezer forinthoz képest az idén már 5 ezer forint felett volt ez az összeg.

Az utóbbi időben a rollerek a figyelem középpontjába kerültek nemzetközi és magyarországi szinten egyaránt. Párizsból például kitiltották a bérelhető, más néven közrollereket, bár Magyarországon ilyenre nem került sor, de a rollerek száma az elmúlt években szintén megtöbbszöröződött, ezért is indokolt a szabályozás. Az eddig megjelent kormányzati nyilatkozatok szerint készül a KRESZ módosítása, amely rendezheti a rollerek, ezen belül is a villanyrollerek helyzetét.

Mi várható? Mi a helyzet a németeknél?

Az eddig megismert tervek szerint a maximum 25 kilométer/órás végsebességű rollerek kerékpárnak minősülnének, míg az ennél gyorsabbak segédmotoros kerékpárnak. Az egyelőre kérdés, hogy kötelező lesz-e biztosítást kötni rájuk, mindenesetre a segédmotoroknál erre szükség van. Németországban például a villanyrollerekre kötelező biztosítást kell kötni, csak 14 évnél idősebbek használhatják, és maximum 20 km/órás sebességgel mehetnek.

A kérdés Magyarországon is egyre fontosabb, a Jövő Mobilitása Szövetség szakértőinek becslése szerint ugyanis ma már 80–100 ezer roller van használatban Magyarország útjain. Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója szerint ez igen jelentős mennyiség, így a közlekedési kockázattal is számolni kell. Hozzátette, mivel még nem ismert a konkrét szabályozás, csak a segédmotor-kerékpárok adataiból lehet kiindulni a biztosítási díjakra való becslést nézve.

Mennyibe kerül a biztosítás a segédmotorokra?

A Netrisknél 2018 óta több mint 82 ezer segédmotor-kerékpár biztosítást kötöttek. Csak ebben az évben közel 11 ezret, míg a múlt év egészében majdnem 14 ezret. A segédmotor-kerékpárokra kötött kötelező biztosítások díja évről évre emelkedett. 2018-ban a Netrisknél kötött biztosítások átlagdíja alig több mint 3200 forint volt. Egy évvel később 4200 forintra emelkedett. Majd 2020-ban 4400, 2021-ben 4600, tavaly pedig közel 4700 forint volt az ez összeg. Ebben az évben a biztosítási átlagdíj meghaladta az 5 ezer forintot.  

„Még egyszer fontos kiemelni, hogy ezek az adatok a segédmotorkerékpárokra vonatkoznak, a villanyrollereknél még nem biztos, hogy lesz biztosítási kötelezettség és a díjak is eltérhetnek ettől, de a nagyságrendre iránytűként szolgálhatnak” – mondta Besnyő Márton.

A Netrisk ismertette a nagyobb motorkerékpárokra vonatkozó saját adatait is. 2018 és 2022 között évente 15–18 ezer „motoros” kötelezőt biztosítást kötöttek a cégnél, idén pedig 14 ezer felett tart a „számláló”. Az átlagdíjak fokozatosan nőttek az utóbbi években. Öt évvel ezelőtt az átlagdíj 9 ezer forint alatt volt, míg ebben az évben már meghaladta a 16 ezer forintot.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS