Erre kerestek lakásbiztosítást a váltani akarók: átlagosan 99 négyzetméter és 58 milliós érték

2024. 04. 10., 09:10

Az április 2-án zárult első lakásbiztosítási kampányban jobb ajánlatot kereső ügyfelek átlagosan 99 négyzetméteres, 58 millió forint biztosítási összegű ingatlanra és 9 milliót érő ingóságokra kalkuláltak díjat – derül ki a Bank360.hu több tízezer összehasonlítás adata alapján készült elemzéséből. A rendkívüli felmondási időszaknak ugyan idénre vége, de új szerződést a 30 napig még élő eddigi helyett ezután is köthetnek a biztosítást váltók.

Véget ért az első olyan lakásbiztosítási kampány, amelyben szabadon és ingyen megszüntethették a szerződésüket az ügyfelek. A felmondást április 2-ig juttathatták el a biztosítójuknak, de az eddigi szerződésük még 30 napig él, így új szerződést ezalatt is választhatnak és köthetnek. Ebben számíthatnak arra is, hogy a biztosítók nem fejezték be az akciózásaikat április 2-án, a kedvezményes ajánlatok még élnek, többnyire április végéig, május elejéig.

A Bank360.hu lakásbiztosítási kalkulátorával március 1. és április 2. között több tízezer kalkulációt végeztek el az érdeklődők, akik jobbára mobiltelefonon tették meg ezt. A biztosítási ajánlatok összehasonlítása során 81 százalékuk nemcsak az ingatlanát, hanem az ingóságait is szeretné biztosítani.

Az összehasonlításban az ingatlan adatai alapján a kalkulátor megadta a biztosítók által ajánlott biztosítási összeget. Ez nem a lakóingatlan forgalmi, hanem az újjáépítési értéke, amit az érdeklődők megemelhettek. A márciusi kampányban elvégzett kalkulációk alapján többen éltek ezzel a lehetőséggel, mivel az átlagos választott biztosítási összegek magasabbak lettek, mint az átlagos ajánlott biztosítási összegek.

A Bank360.hu-nál végzett kalkulációkban az ingatlanok átlagos ajánlott biztosítási összeg 56,7 millió forint volt, míg a választott, vagyis az érdeklődők által megadott biztosítási összegek átlaga közel kétmillió forinttal többre, 58,3 millió forintra jött ki. A legmagasabb, biztosító által ajánlott biztosítási összeg 592,8 millió forint volt, a legmagasabb választott összeg pedig kereken 600 millió forint.

Az ingóságoknál az átlagos ajánlott összeg 9,1, míg a választott biztosítási összeg 9,3 millió forint volt. A legmagasabb összeg, amit a kalkulációk alapján a biztosító ajánlott az érdeklődőknek, 72,7 millió forint volt, a legmagasabb választott biztosítási összeg pedig 80,5 millió forint.

A kalkulációk alapján a legtöbben családi házra végeztek összehasonlító számítást: 57 százalék ilyen típusú ingatlanra szeretett volna biztosítást kötni. Társasházi lakásokra a kalkulációk 35 százaléka vonatkozott, a fennmaradó 8 százalék pedig sorházra vagy ikerházra.

A biztosítani kívánt ingatlanok zöme nem a közelmúltban épült, a legtöbbször megadott építési év a kalkulációk során az 1979 és 1980 volt. Egy ingatlanban átlagosan 2,7 fő lakik a kalkulációk szerint. Az átlagos ingatlanméret a megadott adatok alapján 99 négyzetméter volt. Végeztek összehasonlítást 800-900 négyzetmétert meghaladó ingatlanokra is. A biztosítási kalkuláció során azt is ki lehet választani, hogy szeretnének-e a lakóingatlan mellett valamilyen melléképületet, például tárolót is bevenni a biztosítási szerződésbe. Erre a kérdésre a többség nemmel felelt, mindössze 4,4 százalék választotta az „igen” opciót.

A biztosítani kívánt ingatlanoknál a falazat túlnyomórészt kő vagy tégla, de panellakásokra és vegyes falazatú ingatlanokra is szép számmal kalkuláltak az érdeklődők. A tetőszerkezetet tekintve a cserép állt az első helyen, de ez nem is meglepő, hiszen legtöbben családi házra kalkuláltak. A második leggyakrabban választott tetőtípus a bitumenes lemez volt, a harmadik pedig az azbesztpala.



A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS