Csúcsra nyaraltuk az utasbiztosításokat – az állam mindent visz a biztosítóktól

2023. 12. 05., 09:10

Eddig a költségvetésnek termelték a pénzt a biztosítók, akár a teljes nyereségüket elviheti az extraprofitadó. Több biztosítási forma is megszenvedte, hogy az ügyfelek kénytelenek spórolni. Egyedül az utasbiztosítások szárnyalnak, amelyeknél minden eddigi rekord megdőlt a nyaralási szezon végére – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Egyáltalán nem néz ki fényesen a hazai biztosítási piac első kilenc hónapja. A szektor adózott eredménye alig érte el a 12 milliárd forintot, ami 42 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, a 2021-esnek pedig csak az ötöde. A harmadik negyedévben ráadásul mintegy 4,6 milliárd forintos mínuszban zártak a biztosítók a Magyar Nemzeti Bank most publikált adatai szerint. A legnagyobb érvágást az ágazatnak a pótadók okozták, már tavaly is mintegy 50 milliárd forintot vitt el csupán extraprofitadó címen az állam a nyereségükből, az idén pedig még ennél is nagyobb összeget fizethetnek be a biztosítók a költségvetésbe. Egyes piaci szereplők azt prognosztizálták, hogy a különadók miatt 2023-ban teljesen el is tűnhet a szektor nyeresége. Ha a negyedik negyedévet is veszteséggel zárják, ez az előrejelzés akár valóra is válhat.

Sokan spórolnak a biztosításokon

Miközben a profitot viszi az állam, a bevételeket nem hozza a lakosság. Az életbiztosítási szerződések száma csökkent az elmúlt egy évben, most szeptemberben csaknem 16 ezerrel kevesebbet tartottak nyilván, mint tavaly. A legtöbben az egyszeri díjas konstrukciókból szálltak ki, de a rendszeres díjas vegyes életbiztosításokat is tízezer számra mondják fel, vagy döntenek a lejárat után úgy, hogy nem kötnek másikat. A nyugdíjbiztosítás még mindig jól fogy, az adókedvezménynek is köszönhetően 2023-ban is kötöttek 29 ezer új szerződést, és az érdeklődés megmaradhat az év hátralévő részében.

A nem életbiztosításoknál látszik, hogy a lakosság spórolni kezdett. A lakossági vagyonbiztosítások (ezek jellemzően a lakásbiztosítások) száma egy év alatt csaknem 12 ezerrel csökkent, különösen sokan mondták fel a hitelfedezethez kapcsolódó lakásbiztosításukat. Ez lehetne részben jó irány is, ha mást, jobb biztosítást kötöttek helyette, de összességében véve most szeptemberben kevesebb ingatlannak volt biztosítása, mint egy éve.

Az is a spórolást mutatja, hogy miközben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) száma 27,5 ezerrel nőtt egy év alatt, a cascók száma több mint 7 ezerrel csökkent, vagyis a forgalomban lévő járművek egyre kisebb részére kötnek teljes körű biztosítást.

A Bank360.hu elemzése szerint a spórolásból viszont semmit sem éreztek az utasbizosítások, a nyaralási szezon végére minden rekordot megdöntöttek az idén. Az egyszeri díjas szerződések száma kilenc hónap alatt már 712 ezer fölött volt, ami hatalmas ugrás, 230 ezerrel több mint 2022-ben. Ez már a 2019-es, utolsó covid előtti év eredményét is meghaladja, amikor 709 ezer utasbiztosítási szerződést kötöttek a magyarok. Ez azt mutatja, hogy nemcsak a külföldi utakon nem spóroltak azok, akiknek maradt rá elég költenivalójuk, hanem az utasbiztosításokra sem sajnálták a pénzt.

A díjbevétel is szépen nőtt, megközelítette a 16 milliárd forintot kilenc hónap alatt, ez 28 százalékkal nagyobb a 2022-esnél, és természetesen a 2019-esnél is magasabb 23 százalékkal, de az azóta mért mintegy 50 százalékos inflációt is beszámítva reálértéken az idén még nem hoztak annyit az utasbiztosítások, mint négy éve.

Vékonyan csordogál a díjbevétel

Az életbiztosításokban viszont annál jobban látszik az emberek spórolása: három negyedév alatt 429,5 milliárd forintot fizettek be, ez tíz százalékkal marad el a tavalyitól, ami az inflációt is figyelembe véve nagyon gyenge eredménynek számít. A nyugdíjbiztosításoknál 17 százalékos díjbevétel-növekedést mértek ugyan, de ez sem kiugró, hiszen a szerződések száma nőtt, és ehhez képest a díjbevétel emelkedése nem haladja meg kiugró mértékben a tavalyi 14,5 százalékos átlagos inflációt, az ideinek pedig alatta marad.

A nem életbiztosításoknál nagyjából megegyezik tavalyi inflációval a díjbevételek növekedése, 719,3 milliárd forint folyt be, ami 14 százalékkal nagyobb a 2022-esnél. A lakásbiztosítások díja nagyjából az infláció mértékével emelkedhetett, hiszen a díjbevétel 15 százalékkal nőtt. A kgfb díjbevétel viszont csak 11 százalékkal ugrott meg, ami azt jelenti, a biztosítók nem építették be teljes mértékben az inflációt a díjakba. A cascónál nagyobb lehetett a díjemelés, hiszen 20 százalékkal nőtt a díjbevétel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS