A Magyar Nemzeti Bank biztosítók üzleti teljesítményére vonatkozó legújabb jelentésének adatait elemezve megállapítható, hogy 2020-ban a koronavírus járvány nem okozott rendszerszintű sokkot a biztosítási szektorban, azonban a korábbi évektől elmaradó, mérsékelt ütemű növekedés jellemezte a biztosítók teljesítményét. 2021 első félévében a szerződésállomány COVID-üzemmód szerinti súlypontjai megmaradtak, azonban a díjbevételek megugrottak az előző év hasonló időszakához képest, a növekedés üteme pedig a megelőző évek mutatói felé közelít – állapították meg a Deloitte szakértői.
Az MNB 2021. szeptember 3-án publikálta a biztosítók üzleti teljesítményére vonatkozó legújabb jelentését, ami új információkkal szolgál a 2020-as év értékeléséhez, az adatokat elemezve pedig képet kapunk 2021 első félévéről is.
„A vizsgált adatok alapján elmondható, hogy 2020-ban a biztosítók a koronavírus járvány által teremtett új üzleti kihívásokra megfelelően reagáltak, a halogatott digitalizációs fejlesztések meglépése segítette az alkalmazkodást. A bevételi oldal idén stabilizálódni látszik, azonban a koronavírus tovagyűrűző hatásaként továbbra is tapasztalható az üzletszerzési potenciál mérséklődése. A kérdés az, hogy ki tud nagyobb szeletet vágni a tortából, ha az élet visszaáll a normális kerékvágásba?” – mondta el Gyuró László, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
2020: mélyálom helyett lassú ébredezés
A 2020-as pandémiás időszak borús felhőkkel indult az üzleti szféra döntéshozói számára, azonban az év előrehaladtával egyre jobban körvonalazódott, hogy a magyar gazdaságban a helyzet inkább súlyponti átrendeződést hoz, mintsem ágazatokon átívelő recessziót mely a biztosítók fő mutatószámain is megfigyelhető. Szerződésállomány tekintetében az ágazat éves bázison 0,53%-os növekedést produkált, amit némiképp árnyal, hogy 2019-ben ez a mutatószám 3,2% volt. Az élet és nem-élet termékcsoportok szerződésszám alapú megoszlása a korábban tapasztalt 16-84 százalékos aránypár köré rendeződött.
2020-ban összesen 4,15 millió új szerződést kötöttek, ami 850 ezres csökkenés 2019-hez képest. Ezt elsősorban a koronavírus okozta utazási korlátozások és az utasbiztosítási üzletág ebből fakadó mélyrepülése eredményezte, azonban az állomány stabilitásán érdemben nem változtatott, az alacsonyabb kötésszám az éven belüli vesztést is mérsékelte. Szerzésszámok tekintetében az előző évhez képest változott a csatornák megoszlása is: míg az ügynöki hálózat aránya 26 százalékon stagnált 2020-ban, addig az alkuszi csatorna súlya nőtt (40-ről 47%-ra) a hitelintézetek, direkt és egyéb csatornák részesedése ezzel szemben csökkent.
A 2020-ban realizált díjbevétel szintén lassabban nőtt a korábbiakhoz képest (5%). A kisebb mértékű bővülés a gépjármű felelősségbiztosításokból származó bevételnövekedés lassulásának, a vegyes életbiztosításokból származó díjbevételek visszaesésének és az utasbiztosítási piac negatív teljesítményének köszönhető. A szektor biztosítástechnikai eredménye 12 milliárd forinttal (19%) emelkedett 2020-ban: a befektetések nem realizált vesztesége megugrott és a nettó működési költségek is emelkedtek, azonban ezeket a negatív hatásokat bőven ellensúlyozta a díjbevétel növekedése és a kárráfordítások csökkenése.
2021: elnyúló lábadozás és átrendeződés
2021 első félévében 0,8 százalékkal nőtt az állomány 2020 hasonló időszakához képest. A növekedés üteme távol marad a korábbi évek teljesítményétől, ez alapján hosszabb távon érzékelhető maradhat a járványhelyzet értékesítésre kifejtett negatív hatása. Díjbevételt tekintve 2021 első félévében 70 milliárd forintos (11%-os) növekedés volt tapasztalható a 2020 ugyanezen időszakában realizált bevételszinthez képest. Az életbiztosítási termékek díjbevétele 18 százalékkal, a nem-életbiztosítási termékek bevétele 7 százalékkal nőtt. Bár idén az első félévben realizált, 2020 első félévéhez viszonyított bevétel növekedés mértéke visszatérni látszik a 2020 előtti szintre, termékkategóriák szintjén jelentős különbség észlelhető: míg 2019 első felében a nem-élet termékek díjbevétel növekedési üteme volt lényegesen magasabb (a GFB termékek bevételei miatt), addig idén az életbiztosítások, azon belül pedig a vegyes és unit-linked termékek teljesítettek várakozáson felül.
„A várakozások szerint előnyhöz jutnak azok a szereplők, akik képesek jövőálló és új, vagy a klasszikus termékekhez kapcsolódó, nagyobb ügyfélélményt biztosító, érett digitális szolgáltatások megteremtésére, és ezt a szemléletmódot a stratégiájukban is meghatározóbbá tudják tenni. Az elmúlt évben tapasztalt kényszerdigitalizáció észlelhetően felgyorsította ezt a folyamatot és továbbra is a járvány diktálja az ütemet” – mondta el Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.