Ausztriába kötötték a legtöbb utasbiztosítást decemberben a magyarok

2023. 02. 08., 10:17

Ausztria bizonyult a legnépszerűbb utazási célpontnak a magyarok körében 2022 utolsó hónapjában a Bank360.hu utasbiztosítási adatai alapján. A legdrágább szerződést egy két hónapos ausztráliai tengerparti nyaralásra kötötték 160 ezerért két főnek, míg a legolcsóbbakat 225 forintért egynapos osztrák utakra.

A magyarok nem csak dolgoznak, de várost nézni és síelni is szeretnek Ausztriában – ez derül ki a Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával kötött szerződések decemberi adataiból. Míg nyáron Horvátország, kora ősszel Olaszország, télen Ausztria a legnépszerűbb úti cél azok között, akik utasbiztosítást kötöttek.

Novemberben még szűken, egy százalékkal előzte meg Ausztria Olaszországot (a részesedésük 12, illetve 11 százalék volt a létrejött szerződésekből), decemberben már több mint 28 százalékkal végzett az élen nyugati szomszédunk. A hűvösebb idő beálltával Olaszország jócskán vesztett a vonzerejéből: jó 4 százalékos részesedésével visszacsúszott a képzeletbeli lista 6. helyére. Horvátország érthetően már nem fért be a top 10-be.

Lengyelország viszont meglepetésre bekerült az élbolyba: decemberben már a második legnépszerűbb ország volt az utasbiztosítást kötők közül, csaknem 14 százalékos részaránnyal. A top 5-be sorrendbe Szlovákia, az Egyesült Királyság és Németország fért még be.

Télen melegre vágyunk

Az utasbiztosítást kötők körében a legnépszerűbb Európán kívüli helyszín Egyiptom és az Amerikai Egyesült Államok volt, a legtávolabbi célpont Új-Zéland. A legdrágább szerződéskötésnek egy két fős, több mint két hónapos, ausztráliai tengerparti nyaralás bizonyult, 160 ezer forintért. Ez egyben a leghosszabb utazás is volt a decemberi szerződések között, megelőzve egy közel két hónapos, szintén ausztráliai, üzleti és egyéb célú látogatást. A legolcsóbb biztosításokat egynapos osztrák utakra igényelték, autós asszisztencia nélkül, 225 forintért.

Számos távoli és egzotikus országba is utaztak decemberben magyarok: a már „bejáratott” helyszínek, mint Thaiföld és Indonézia mellett Mauritiusra, Tanzániába, a Maldív-, a Kanári- és a Kajmán-szigetekre, Dominikára, Szingapúrba, Vietnamba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Ománba is. Több városnéző indult Japánba, és akadt egy bátor utas, aki Fehéroroszországot célozta meg.

Minden ötödik szerződést téli sportokra is kötötték

Továbbra is a városnézés a legnépszerűbb program az utazók bevallása szerint, közel 59 százalék ezt az utazási célt jelölte meg. Novemberben még alig volt téli sportolási célú utazás, a szezon beindulásával, decemberben viszont már minden ötödik kiutazó síelésre és téli sportra is kiterjedő biztosítást kötött.

Azoknak, akik síelni, snowboardozni készülnek, ajánlatos a kifejezetten téli sportokra vagy extrém sportokra szabott biztosítást választani. Ezek ugyanis jellemzően fedezik a helikopteres mentést, a baleset miatt fel nem használt napokra a síbérlet árát, bizonyos feltételek mellett téríthetik a sífelszerelés ellopását is.

Decemberben az utazók több mint 9 százaléka úgy nyilatkozott, hogy tengerparti nyaralásra indul, 12 százaléka üzleti és egyéb célból, kevesebb mint egy százaléka pedig extrém sport és fizikai munka miatt ment külföldre.

Tarolnak a hosszú hétvégék

A szerződések kétharmadát 1-5 napos útra kötötték, ami elmarad a nyári szezon több mint egy hetes átlagától; egynapos útra 16 százaléknyian indultak.

A legtöbben (40 százalék) ismét - a nyári szezonhoz hasonlóan - autóval kelt útra, 35 százalék repülővel, a többiek egyéb módokon (busszal, vonattal) közlekedtek.

A legtöbb szerződést egy vagy két fő biztosítottra igényelték. Zömmel még mindig az utazás előtti nap kötik meg az utasbiztosítást (a válaszadók 39 százaléka), sőt, 19 százaléknyian csak az induláskor. Ez nem meglepő, hiszen utasbiztosítást már bármikor, bárhol online is köthetünk, akár mobilról is, így megköthetjük az utolsó pillanatban. Az év utolsó hónapjában volt egy nagyon előrelátó utas is, aki az utazása előtt 257 nappal már megkötötte a biztosítási szerződését – derül ki a Bank360.hu adataiból.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS