Élénkebbé válhat a lakásbiztosítások piaca egy új, 2023. április végén érvénybe lépő jogszabály miatt. Az ügyfelek többek között egy plusz alkalmat kapnak a lakásbiztosítási szerződésük költségek nélküli felmondására.
A Magyar Közlönyben megjelent új rendelet 2023. április 30-tól többek között maximalizálja a vagyonbiztosítási szerződéseknél a biztosításközvetítőnek kifizetett jutalékot, ami nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20 százalékát.
„Az ügyfelek számára szintén fontos változás, hogy 2024-től a már megkötött lakásbiztosításokat nem csak a biztosítási évforduló előtt van lehetőségük költségek nélkül felmondani, hanem ezt minden év márciusában is megtehetik. Erről a lehetőségről pedig a biztosítóknak február 15-ig tájékoztatást kell adniuk. Azaz egy plusz alkalmat kaptak a szerződések átnézésére és esetleg a váltásra, így akár egy kedvezőbb vagy szélesebb körű ajánlat kiválasztására” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: „Üdvözöljük, hogy innentől évente legalább kétszer nyílik lehetősége a fogyasztóknak a lakásbiztosításuk felülvizsgálatára. A lakásbiztosítási piacon eddig is volt verseny, de az új szabályok fokozhatják ezt. Könnyen lehet, hogy ezek a változások minden év elején egy lakásbiztosítási kampányt generálnak, amikor sokan megnézik a meglévő szerződésüket és körülnézhetnek a piacon, hogy van-e olcsóbb vagy jobb ár/érték arányú megoldás.
Az új rendelet kimondja azt is, hogy azoknál a jelzálog-, ezen belül lakáshiteleknél, amelyek mellé kötelező lakásbiztosítást kötni, a bankoknak és hitelközvetítőknek meg kell mutatniuk elektronikus felületen, hogy milyen fogyasztóbarát lakásbiztosítások közül lehet válogatni az adott ingatlanra vonatkozóan. Ez a megoldás pedig a fogyasztóbarát lakásbiztosításoknál hozhat az eddiginél élénkebb versenyt. A fogyasztóbarát termékekkel rendelkező ügyfelek esetében egyébként nem újdonság a több felmondási lehetőség, ott az évforduló után naptári negyedévente is felmondhatják a szerződését.
Az ingatlan a legtöbb esetben az emberek legértékesebb vagyontárgya, így a lakásbiztosításokat több szempontból is érdemes időről-időre felülvizsgálni. Egyrészt apropót ad, hogy a szolgáltatók minden évben indexálják a biztosítási szerződéseket, ami az ingatlanok értékkövetését szolgálja a lakásbiztosításoknál. A korábbi években az alacsony infláció miatt ez szerény díjemelkedést jelentett, ám idén ez jóval nagyobb hatással lehet a jövőbeni díjakra.
Másrészt egy-egy komolyabb korszerűsítés, felújítás után vagy új, nagy értékű berendezések, például egy hőszivattyús fűtési rendszer telepítése után is érdemes átnézni a szerződést. Az alulbiztosítottság komoly kockázatot jelent: ha a biztosított ingatlan valódi, újjáépítési értéke meghaladja a biztosításban szereplő maximális összeget, akkor baj esetén ez jelentős, akár több millió forintos veszteséget is okozhat.
A piacon elérhető ajánlatokat összehasonlítva elképzelhető, hogy a meglévőnél olcsóbban találhat valaki hasonló feltételeket nyújtó lakásbiztosításra, vagy esetleg azonos áron komolyabb szolgáltatási palettát nyújtó konstrukcióra.
„A Netrisk célja, hogy a lehető legszélesebb termékpalettát kínálva az ügyfelek könnyen és egyszerűen hasonlíthassák össze az ajánlatokat és találják meg a számukra legkedvezőbb konstrukciót. A Netrisknél jelenleg 11 biztosító 16 lakásbiztosítási terméke érhető el. Az elmúlt évben több mint 146 ezer kalkulációt végeztek el az ügyfelek és közel 20 ezer biztosítást kötöttek. A Netrisken keresztül megkötött lakásbiztosítások éves átlagdíja 2021-ben több mint 29 ezer forint volt, 2022-ben éves szinten 12 százalékkal 32 ezer forintra nőtt, 2023-ban pedig eddig közel 33 ezer forint volt” – tette hozzá Besnyő Márton.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.