A külföldön nyaraló magyarok 40 százaléka Horvátországot célozza meg

A külföldön nyaraló magyarok 40 százaléka Horvátországot célozza meg
2021. 08. 17., 13:00

A koronavírus-járvány miatt a magyarok többsége óvatosan tervezte idei nyaralását: a külföldi utazást választók többsége közeli célpontot célzott meg. A Netrisk.hu már megkötött utasbiztosításai alapján megállapítható, hogy júliusban a célországok közül messze Horvátországba utaztak a legtöbben, 40 százaléknyian, miközben az olasz és görög nyaralást választók aránya 11, illetve 10 százalék volt. Az Európán kívüli utazások aránya alig érte el az 1 százalékot.

A legközelebbi tengerparttal rendelkező országokba szervezett nyaralás sokak számára azért is kézenfekvő, mert így nem kell hetekkel előre repülőjegyet foglalni, az utazás kényelmesen lebonyolítható autóval is. Az esetleges újbóli korlátozások miatti félelmek is okozhatják, hogy a repülőgépes utazások aránya továbbra is mindössze 26 százalék, ami jelentősen elmarad a korábbi, vírus előtti nyarakat jellemző 35-40 százalékos mértéktől. Az autót választók aránya ugyanakkor jelenleg meghaladja a 62 százalékot is.

„Az Európán kívülre szóló drágább utazások alacsony aránya, illetve az autós utak túlsúlya az utasbiztosítások átlagdíjában is megmutatkozik – magyarázza Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. – A nyár első két hónapjában 585 forint volt az egy napra jutó utasbiztosítási átlagdíj, noha a korábbi években ez az érték már megjárta a 600 forint feletti szinteket is.”

Fókuszba kerültek az autós kempingezők is

A megváltozott utazási szokásokhoz a biztosítók is igyekeznek újonnan kifejlesztett termékekkel igazodni. Horvátországi utazásokra már az elmúlt években is egyre több biztosító fejlesztett az átlagosnál kedvezőbb biztosítási csomagokat. Az egyéni szervezésű autós utazók közül pedig most a lakóautóval vagy vontatható lakókocsival útnak indulók is találkozhatnak a Netrisknél egy újfajta utasbiztosítással.

Az Európa országaiba 1-90 nap közötti időtartamra köthető Karaván utasbiztosítás eleve tartalmaz autós asszisztencia fedezetet, emellett többek között téríti a túra közbeni balesetek mentési költségeit, az előre lefoglalt kempinges szálláshely vagy vezetett túra betegség miatti meghiúsulása miatti károkat, vagy a szélsőséges időjárás miatt megsemmisülő túrafelszerelés vagy sátor pótlását is.

A MABISZ adatai szerint a Covid-19 drámai hatást gyakorolt az utasbiztosításokra: míg 2019-ben a hazai biztosítók utasbiztosítási díjbevétele elérte a 18 milliárd forintot, tavaly ez az érték alig kerül 6,4 milliárd forint fölé.

(Fotók: Szerdahelyi Csaba)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS