A CASCO-t váltó autósok évi 9 ezer forintot takarítottak meg

2021. 03. 10., 12:15

A Netrisk.hu adatai szerint az autósok 2020-ban átlagosan 106 100 forintért kötöttek teljes körű casco biztosítást. Ez az érték 10 százalékkal haladja meg az előző év 96 400 forintos átlagát. A biztosításhoz megfelelően kiválasztott paraméterek (együttkötés, fizetés módja és ütemezése) kedvezményeivel azonban az emelkedés hatása sok esetben kiküszöbölhető.

A vezető biztosításközvetítő portál statisztikái azt mutatják, hogy miközben 2020-ban az új casco szerződéseket átlagosan közel 120 ezer forintos éves díjra (10 ezer Ft/hó) kötötték, addig a már meglévő szerződések évfordulós váltásakor átlagosan 96 ezer forintért (8 ezer Ft/hó) találtak új biztosítót az ügyfelek. Ennek az egyik oka az, hogy az évfordulós váltás során érintett ügyfelek általában több kármentes évvel rendelkeznek, ami nagyobb kedvezményre jogosítja őket. Másrészt az évfordulós váltók eleve céltudatosabban igyekeznek a legkedvezőbb díjú termékek közül választani.

Önrész tekintetében továbbra is a nagyobb védelmet nyújtó módozatokat választják az ügyfelek: a szerződők 43 százaléka választotta a legkedvezőbb, 10 százalék, de minimum 50 ezer forintos önrészt. További 37 százalék a 10 százalék / 100 ezer forintos konstrukció mellett döntött. Ezek ugyan néhány ezer forinttal több díjvonzattal járhatnak, mint a 20 százalékos verziók, ám baj esetén az ügyfélre csak feleakkora anyagi terhet rónak.

„Bár a gépjárműforgalom időszakos visszaesése átmenetileg a káresetek számát is csökkentette, ez csak tompítani tudta a díjak emelkedését – magyarázza Marschalek Péter., a Netrisk.hu kereskedelmi igazgatója. – Az autók helyreállítási költsége ugyanis továbbra is lendületesen emelkedik. Az euróárfolyam magasba lökte az alkatrészek árát, a bérszintek általános emelkedésével párhuzamosan pedig a szervizek is folyamatosan emelkedő rezsióradíjakat számolnak fel a biztosítók felé. Az autók egyre korszerűbb műszaki megoldásai és a gazdagabb szériafelszereltség szintén felfelé téríti az átlagdíj mértékét. Tudatosan kiválasztott díjcsökkentő paraméterekkel azonban a cascodíj akár 20 százaléknál is nagyobb mértékben mérsékelhető.”

A cascódíj csökkentésének néhány módja:

1. A szerződés éves felülvizsgálata

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) hasonlóan a casco szerződések felülvizsgálatára és adott esetben cseréjére a szerződések évfordulóján van lehetőség. A Netrisknél cascóval rendelkező ügyfelek egy-egy szerződés váltásakor átlagosan 9 ezer forinttal alacsonyabb díjon kötötték meg a következő évre vonatkozó cascójukat.

2. A fizetés módja és ütemezése

A kapcsolódó díjkedvezmények hatására a cascódíjaikat átutalással rendezők aránya a Netrisknél tavaly már meghaladta a 74 százalékot, miközben a csekket immár csupán 15 százalékuk választotta. A többiek inkasszóval és bankkártyával egyenlítették ki a biztosító számláját. Szintén az ösztönzők hatására immár abszolút többségben vannak a díjaikat egyösszegben rendezők: 55 százalék választotta éves díjfizetést. Negyedéves díjfizetés mellett az ügyfelek 29 százaléka döntött, ezt követi a féléves (9 százalék) és a havi (7 százalék) gyakoriság.
E két paraméter átállításával akár 10 százalékot meghaladó díjkedvezmény is elérhető.

3. Együttkötés kgfb-vel

Aki a kötelező biztosítást és a cascót együtt köti meg, kétféle előnyben is részesül: jó eséllyel nem kell két külön díjszámítást végeznie, mivel a szükséges adatok zömét elég egy időben megadni. Emellett a gépjármű-biztosításokat kínáló biztosítók mintegy fele komoly, akár a 10-15 százalékos szintet is meghaladó kedvezményt nyújt az együttkötésre. Ezért sem meglepő, hogy az együttkötés népszerűsége folyamatosan nő: a Netrisknél: míg 2018-ban a casco 31 százalékát kötötték együtt a kgfb-vel, 2019-ben 36, míg 2020-ban már 44 százalék volt ez az arány.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS