7–8 százalékkal emelkedhet az utasbiztosítások átlagdíja idén

2024. 05. 27., 11:10

Az Insura.hu legfrissebb felmérése szerint idén nyáron az ügyfelek 56 százaléka tervez külföldi utazást, többségük legalább egy hetes út keretében teszi majd ezt. A biztosításközvetítő társaság utasbiztosítási statisztikái szerint a nyaralási utazások az esetek felében Horvátországba, Olaszországba vagy Ausztriába irányulnak. Az utazni vágyók idén a tavalyinál 7-8 százalékkal magasabb utasbiztosítási díjakkal számolhatnak.

Az Insura.hu a nyári utazási tervekről végzett felmérést az ügyfélkörében. A több mint 2600 beérkező válaszból az derül ki, hogy az ügyfelek többsége a külföldi nyaralást részesíti előnyben, csupán a válaszadók 36 százaléka preferálja a belföldi helyszíneket. Az idei terveket illetően 39 százalék nyilatkozott úgy, hogy belföldi és külföldi nyaralást is tervez, csak belföldre 32, míg csak külföldre 17 százaléknyian utaznának el nyáron. A válaszadók 12 százaléka ugyanakkor idén nem tervez nyaralást.


A külföldre utazók 59 százaléka legalább egy hetes úttal kalkulál, 19 százalékuk egy hosszabb és egy rövidebb utazást is beiktatna ebben az időszakban. 14 százalékos az aránya azoknak, akik többször mennének néhány napra, a fennmaradó 8 százalék pedig csak egy-egynapos kiruccanásokban gondolkodik. Természetesen az anyagi helyzet alakulása is fontos szerepet játszik az utazási döntésekben: a válaszadók 11 százaléka jelezte azt, hogy idén egyáltalán nem tud nyaralásra költeni, és további 40 százaléknak is csak a megszokottnál szerényebb nyaralás fér bele a költségvetésébe.

A felmérés válaszadóinak kétharmada minden külföldi utazására köt biztosítást. Az Insura.hu utasbiztosítási adatai szerint az első négy hónapban megkötött utasbiztosítások átlagdíja 11 700 forint volt, szemben a tavaly ilyenkor tapasztalt 10 900 forintos átlaggal. Várhatóan a nyári szezonban is 7-8 százalékkal kell majd többet fizetni ezért a szolgáltatásért tavalyhoz képest.

A leggyakoribb félelem az utazásokkal kapcsolatban a hirtelen baleset vagy betegség bekövetkezését övezi: a válaszadók 67 százaléka tart kiemelt mértékben ezektől az eseményektől. A jármű útközben történő lerobbanását 41 százaléknyian említették. de komoly szorongást okoz a lopás vagy rablás bekövetkezése is (25 százalék). További rizikófaktor az utazók szemében a repülőgép lekésése vagy a járattörlés (18 százalék), illetve a poggyász elvesztése (17 százalék).

Várhatóan most is Horvátország és Olaszország lesz a leggyakoribb úticél

Az Insuránál tavaly nyáron megkötött utasbiztosítások 26 százaléka horvátországi, 15 százaléka olaszországi, 9 százaléka pedig ausztriai utazásra szólt, vagyis az összes utazás 50 százaléka e három ország között oszlott meg. A lista következő országai Szlovénia (8 százalék), Görögország (5 százalék), valamint Románia (5 százalék) voltak. Ezekben az arányokban várhatóan idén sem lesz jelentős elmozdulás.



A biztosított nyári utak hossza jellemzően 4-8 nap között mozog: az összes út 65 százaléka tartozik ebbe a körbe. Messze a leggyakoribb a 8 napos kiutazás, ami a hetes turnusokra jellemző 8 nap/7 éjszaka sémát követi.

Jelentősen megnőtt az utazási kedv

A KSH adatai szerint 2023-ban a magyar állampolgárok összesen 21,1 millió alkalommal utaztak külföldre, 17 százalékkal többször, mint egy évvel korábban. A tartózkodási idő elérte a 65,9 millió napot, ami 26 százalékkal volt több, mint 2022-ben. Mindez jól tükröződik az utasbiztosítási díjbevételek alakulásában is: az MNB adatai szerint míg 2022-ben a biztosítók bevétele ebben a szegmensben 15,2 milliárd forintot tett ki (gyakorlatilag visszakapaszkodva 2019, az utolsó covid előtti év szintjére), addig tavaly az utasbiztosítások díjbevétele 27 százalékos növekedést produkálva elérte a 19,3 milliárd forintot.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS