Európában lassult, Magyarországon töretlen a kínai befektetési kedv

2021. 05. 06., 16:00

A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.

Tavaly tovább csökkent az Európában megvalósult közvetlen kínai tőkebefektetések értéke – a 2019-ben elért 13,4 milliárd dollárról 7,2 milliárd dollárra –, azaz a kínai vállalatok európai felvásárlásai gyakorlatilag megfeleződtek. Ennek következtében a kínai befektetők észak-amerikai beruházásai öt év után először haladták meg az európaiakat.

A legtöbb befektetés, egymilliárd dollár – 2019 előtthöz hasonlóan – Németországba érkezett. Az Egyesült Királyság – elsősorban a Brexitből eredő bizonytalanság miatt – az ötödik helyre esett vissza, sorrendben Lengyelország, Franciaország és Svédország is megelőzte.

A kínai közvetlen külföldi befektetések 2016-2017 során voltak a tetőponton. Akkor az ügyleteket a néhány iparágra koncentrálódó óriásmegállapodások uralták. Ezzel szemben tavaly Európában a kínai vállalatfelvásárlási (M&A) tranzakciók az iparágak szélesebb spektrumát érintették, elsősorban olyan területeken, mint az ingatlanszektor, a vendéglátás, az autóipar, illetve az energetika. Ezek leginkább a közepes méretű cégeket célozták meg. A kínai zöldmezős beruházási tevékenység Európában összesen közel egymilliárd USD-t tett ki.

Európa hagyományosan viszonylag nyitottabb az állami tulajdonú befektetőkkel szemben, ami főleg annak köszönhető, hogy a külföldi tőkét az olyan iparágakban is szívesen látják, mint az infrastruktúra, az energiaipar és a nyersanyagok. 2014 és 2017 között az állami tulajdonú befektetések jellemzően még a teljes állomány több mint felét tették ki Európában. Bár 2019-hez képest Európában – és Észak-Amerikában is – 2020-ban is nőtt az állami tulajdonú szereplők részesedése az összes beruházásból, de ez főként a kínai magánberuházások csökkenésének volt köszönhető. Az állami tulajdonú beruházások – az összes európai befektetés 35%-a – abszolút értékben kifejezve 2020-ban a 2019-ben tapasztalt többéves mélypontok közelében maradtak, földrajzilag széttagoltabban, egyenletesebben megosztva több európai országban.

„A kormány keleti nyitás stratégiájának jegyében Magyarországon viszont egyre több a keleti befektető. Ahogy a közelmúltban Szijjártó Péter külügyminiszter beszámolt róla, 2020-ben a legtöbb beruházás Kínából érkezett Magyarországra. Ez a tendencia a jövőben is folytatódhat: a magyar és a kínai szakminisztériumok a napokban írtak alá szándéknyilatkozatot a magyarországi Fudan Egyetem létrehozásáról, illetve számos nagy kínai cég érdeklődését látjuk a piacon Magyarország és a közép- és kelet-európai régió iránt”mutatott rá Wolf Csaba, a Baker McKenzie tanácsadója és vezető Kína-szakértője.

A szabályozó hatóságok a világ számos országában fokozott figyelmet fordítanak a kínai cégek felvásárlási terveire. Az uniós beruházási átvilágítási mechanizmus 2020 októberében kezdte meg működését. Ezt követően több ország 10-20 százalékos felülvizsgálati küszöbértéket vezetett be. Mások – köztük Spanyolország és Olaszország mellett Magyarország – kiigazították a külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó nemzeti átvilágítási jogszabályaikat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS