Európában lassult, Magyarországon töretlen a kínai befektetési kedv

2021. 05. 06., 16:00

A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.

Tavaly tovább csökkent az Európában megvalósult közvetlen kínai tőkebefektetések értéke – a 2019-ben elért 13,4 milliárd dollárról 7,2 milliárd dollárra –, azaz a kínai vállalatok európai felvásárlásai gyakorlatilag megfeleződtek. Ennek következtében a kínai befektetők észak-amerikai beruházásai öt év után először haladták meg az európaiakat.

A legtöbb befektetés, egymilliárd dollár – 2019 előtthöz hasonlóan – Németországba érkezett. Az Egyesült Királyság – elsősorban a Brexitből eredő bizonytalanság miatt – az ötödik helyre esett vissza, sorrendben Lengyelország, Franciaország és Svédország is megelőzte.

A kínai közvetlen külföldi befektetések 2016-2017 során voltak a tetőponton. Akkor az ügyleteket a néhány iparágra koncentrálódó óriásmegállapodások uralták. Ezzel szemben tavaly Európában a kínai vállalatfelvásárlási (M&A) tranzakciók az iparágak szélesebb spektrumát érintették, elsősorban olyan területeken, mint az ingatlanszektor, a vendéglátás, az autóipar, illetve az energetika. Ezek leginkább a közepes méretű cégeket célozták meg. A kínai zöldmezős beruházási tevékenység Európában összesen közel egymilliárd USD-t tett ki.

Európa hagyományosan viszonylag nyitottabb az állami tulajdonú befektetőkkel szemben, ami főleg annak köszönhető, hogy a külföldi tőkét az olyan iparágakban is szívesen látják, mint az infrastruktúra, az energiaipar és a nyersanyagok. 2014 és 2017 között az állami tulajdonú befektetések jellemzően még a teljes állomány több mint felét tették ki Európában. Bár 2019-hez képest Európában – és Észak-Amerikában is – 2020-ban is nőtt az állami tulajdonú szereplők részesedése az összes beruházásból, de ez főként a kínai magánberuházások csökkenésének volt köszönhető. Az állami tulajdonú beruházások – az összes európai befektetés 35%-a – abszolút értékben kifejezve 2020-ban a 2019-ben tapasztalt többéves mélypontok közelében maradtak, földrajzilag széttagoltabban, egyenletesebben megosztva több európai országban.

„A kormány keleti nyitás stratégiájának jegyében Magyarországon viszont egyre több a keleti befektető. Ahogy a közelmúltban Szijjártó Péter külügyminiszter beszámolt róla, 2020-ben a legtöbb beruházás Kínából érkezett Magyarországra. Ez a tendencia a jövőben is folytatódhat: a magyar és a kínai szakminisztériumok a napokban írtak alá szándéknyilatkozatot a magyarországi Fudan Egyetem létrehozásáról, illetve számos nagy kínai cég érdeklődését látjuk a piacon Magyarország és a közép- és kelet-európai régió iránt”mutatott rá Wolf Csaba, a Baker McKenzie tanácsadója és vezető Kína-szakértője.

A szabályozó hatóságok a világ számos országában fokozott figyelmet fordítanak a kínai cégek felvásárlási terveire. Az uniós beruházási átvilágítási mechanizmus 2020 októberében kezdte meg működését. Ezt követően több ország 10-20 százalékos felülvizsgálati küszöbértéket vezetett be. Mások – köztük Spanyolország és Olaszország mellett Magyarország – kiigazították a külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó nemzeti átvilágítási jogszabályaikat.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS