Varga Mihály: jelentősen nőtt az állami vagyon, miközben csökkent az államadósság

2020. 02. 09., 12:00

Jelentős mértékben, 2018 végéig 6093 milliárd forinttal nőtt az állami vagyon, az adósságállomány pedig évről-évre kisebb -- fejtette ki Varga Mihály pénzügyminiszter.

A tárcavezető rámutatott, a magyar gazdaságpolitikáról folyamatos a vita, amelynek lényege, hogy milyen összetevői vannak a növekedésnek. Azok a hangok már kezdenek elhalkulni – fűzte hozzá –, amelyek arról szóltak, hogy csak az uniós források növelik a magyar gazdaságot.

Ha ez így lenne, akkor valószínűleg minden kelet-közép-európai ország gazdasága nagyjából hasonló mértékben növekedne. Ehhez képest Lengyelország gazdasága kicsit több mint 4 százalékkal nőtt tavaly, Szlovákiáé és Csehországé 2 és 2,5 százalék között, míg Magyarországé több mint 5 százalékkal – mondta Varga Mihály a Kossuth Rádió vasárnap reggeli műsorában.

„A másik állítás az szokott lenni, hogy a kormány úgymond vagyont él fel, vagy növeli az adósságot. Ezt is nagyon könnyű cáfolni, hiszen jól lehet látni, hogy az adósságállomány évről-évre kisebb” - emelte ki, hozzátéve, azt is szeretnék bizonyítani, hogy az állam gondos gazda módjára bánik a rábízott vagyonnal.

„Tehát miközben nem adósodtunk el, nem vettünk fel hiteleket, miközben az uniós forrásokat (...) hatékonyan használjuk fel, (...) az állami vagyont is tudtuk gyarapítani” – mondta.

Hangsúlyozta: a magyar gazdasági modell kiindulópontja 2010 óta változatlan: egyrészt több munkahelyre van szükség, másrészt csökkenteni kell az államadósságot. Hozzátette, ma több mint 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, és az államadósságot az elmúlt években a nemzeti jövedelem 83 százalékáról a tavalyi év végére – bár a végleges számok még nincsenek meg – várhatóan 68 százalékára sikerült csökkenteni.

Ezt is folytatni kell, olyan gazdaságpolitikai mixet kell kialakítani, amellyel egyszerre lehet az államadósságot csökkenteni, a nagyon fontos beruházásokat megvalósítani és az adócsökkentésekkel a versenyképességet a jövőben javítani – emelte ki a pénzügyminiszter.

Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyongyarapodáshoz a jelentős állami beruházások és fejlesztések is hozzájárultak, és fontos stratégiai vagyonelemek is visszakerültek állami tulajdonba. Példaként a Molt említette, emlékeztetve, hogy az olajtársaságban újra vagyonrészt szerzett az állam 2010 közepére.

Kifejtette, a teljes állami vagyon 62 százaléka ingatlantulajdonban van, 21 százaléka különböző tulajdoni részesedésben (például cégekben), és a különböző eszközök, gépek is a vagyon részét alkotják. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS