Varga Mihály: jelentősen nőtt az állami vagyon, miközben csökkent az államadósság

2020. 02. 09., 12:00

Jelentős mértékben, 2018 végéig 6093 milliárd forinttal nőtt az állami vagyon, az adósságállomány pedig évről-évre kisebb -- fejtette ki Varga Mihály pénzügyminiszter.

A tárcavezető rámutatott, a magyar gazdaságpolitikáról folyamatos a vita, amelynek lényege, hogy milyen összetevői vannak a növekedésnek. Azok a hangok már kezdenek elhalkulni – fűzte hozzá –, amelyek arról szóltak, hogy csak az uniós források növelik a magyar gazdaságot.

Ha ez így lenne, akkor valószínűleg minden kelet-közép-európai ország gazdasága nagyjából hasonló mértékben növekedne. Ehhez képest Lengyelország gazdasága kicsit több mint 4 százalékkal nőtt tavaly, Szlovákiáé és Csehországé 2 és 2,5 százalék között, míg Magyarországé több mint 5 százalékkal – mondta Varga Mihály a Kossuth Rádió vasárnap reggeli műsorában.

„A másik állítás az szokott lenni, hogy a kormány úgymond vagyont él fel, vagy növeli az adósságot. Ezt is nagyon könnyű cáfolni, hiszen jól lehet látni, hogy az adósságállomány évről-évre kisebb” - emelte ki, hozzátéve, azt is szeretnék bizonyítani, hogy az állam gondos gazda módjára bánik a rábízott vagyonnal.

„Tehát miközben nem adósodtunk el, nem vettünk fel hiteleket, miközben az uniós forrásokat (...) hatékonyan használjuk fel, (...) az állami vagyont is tudtuk gyarapítani” – mondta.

Hangsúlyozta: a magyar gazdasági modell kiindulópontja 2010 óta változatlan: egyrészt több munkahelyre van szükség, másrészt csökkenteni kell az államadósságot. Hozzátette, ma több mint 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, és az államadósságot az elmúlt években a nemzeti jövedelem 83 százalékáról a tavalyi év végére – bár a végleges számok még nincsenek meg – várhatóan 68 százalékára sikerült csökkenteni.

Ezt is folytatni kell, olyan gazdaságpolitikai mixet kell kialakítani, amellyel egyszerre lehet az államadósságot csökkenteni, a nagyon fontos beruházásokat megvalósítani és az adócsökkentésekkel a versenyképességet a jövőben javítani – emelte ki a pénzügyminiszter.

Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyongyarapodáshoz a jelentős állami beruházások és fejlesztések is hozzájárultak, és fontos stratégiai vagyonelemek is visszakerültek állami tulajdonba. Példaként a Molt említette, emlékeztetve, hogy az olajtársaságban újra vagyonrészt szerzett az állam 2010 közepére.

Kifejtette, a teljes állami vagyon 62 százaléka ingatlantulajdonban van, 21 százaléka különböző tulajdoni részesedésben (például cégekben), és a különböző eszközök, gépek is a vagyon részét alkotják. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS