Változatlanul bővülést jelez az MLBKT januárban is

2022. 02. 01., 13:48

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított januári értéke 50,7 pont, a válaszadók az előző hónaphoz képest tizedik hónapja kedvezőbb folyamatokról számoltak be; a kimagasló, 65,5 pontos decemberi után csökkent az index értéke, de továbbra is bővülést jelez – közölte kedden a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) az MTI-vel.

A 2022. januári érték elmarad a hosszú távú 52,9 pontos januári átlagtól és az elmúlt három év 53,6 pontos átlagától. A felmérésben vizsgált részindexek nagyobb része csökkent decemberhez képest.

A foglalkoztatottság index értéke 50,0 pont fölött maradt januárban, az elmúlt időszakban alapvetően 50,0 pont körül mozgott az index.

A BMI 50 százalék feletti értéke a feldolgozóipari tevékenységek fellendülésére, 50 százalék alatti értéke a recesszió irányába való elmozdulásra utal.

A termelési mennyiség indexe csökkent decemberi értékéhez képest, de 50,0 pont fölött maradva a termelt mennyiség növekedését mutatja tizenegyedik alkalommal.

Az új rendelések indexe csökkent, de 50,0 pont fölött maradt, ami továbbra is jelzi, hogy az új rendelések állománya magasabb lett az előző hónaphoz viszonyítva.

A januári szállítási átfutási idő hosszabb lett decemberhez képest, de az ütem némileg csökkent. Az index értéke 2020-ban és 2021-ben is szinte végig 50,0 pont alatt volt. Az eddigi januári értékeket nézve az idei a legalacsonyabb 1995 óta.

A vásárolt készletek indexe csökkent, de 50,0 pont felett maradva egy havi szűkülés után kilencedik alkalommal bővült, a decemberinél gyengébb ütemben.

A beszerzési mennyiség indexe csökkent decemberi értékéhez képest, de 50,0 pont fölött van tizedik alkalommal két hónap szűkülés után. A bővülés üteme jelentősen mérséklődött.

A beszerzési árak esetében az index értéke alacsonyabb lett, de 50,0 pont felett maradva további nagyon erős árnövekedést jelez a válaszadók szerint. Ezzel a beszerzési árak egy hónap csökkenés után tizennyolcadik hónapja magasabbak. A mostani ütem 1995 óta vizsgálva a legnagyobb januári.

A késztermékkészletek indexe januárban alacsonyabb lett az előző hónaphoz képest, és enyhe szűkülésre utal. A korábbi januári értékeket nézve az idei átlag alattinak tekinthető.

A külpiaci mutatók közül az importindex értéke csökkent decemberhez képest, de 50,0 pont fölött maradt. A másik külpiaci mutató, az exportindex értéke is csökkent az előző hónaphoz képest; 50,0 pont alá kerülve jelzi az export mennyiségének szűkülését első hónapja. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS