További milliárdokat juttat a kormány az önkormányzatoknak

2019. 01. 22., 14:00

Több, mint 10 milliárd forintot csoportosít át a kormány 44 önkormányzat támogatására. A legnagyobb összeg az V. kerületi fejlesztésekre jut.

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai cím terhére 10 657 405 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a kormány. Az erről szóló, Orbán Viktor miniszterelnök által szignózott határozat a Magyar Közlönyben olvasható.

Az  érintett önkormányzatok részére – külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül – vissza nem térítendő egyedi költségvetési támogatást nyújtanak, a  támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeit meghatározó támogatói okirat alapján.

A legnagyobb tétel, valamivel több, mint 2,8 milliárd forint a budapesti V. kerületi munkákra jut, a József nádor tér, a Podmaniczky tér és a Vörösmarty tér felújításának támogatására.

Solton a sportcsarnok építéséhez 450 millió forinttal járul hozzá a kormány, a Miskolci Művészeti Központra pedig 500 milliót adnak. Jelentős tétel (968 millió forint) a dunaújvárosi Vasmű út újraaszfaltozása. A kisbéri belvárosi városközpont revitalizációjának támogatására pedig 1 milliárd 25 millió forint támogatást szánnak.

A legszerényebb összeget (4 millió forintot) Kunmadaras önkormányzati infrastruktúra fejlesztésére utalják át a központi költségvetésből.

A plusz forrásokhoz a határozat értelmében 44 önkormányzat juthat hozzá, a felsorolt 45 tételből 2 Sukoróhoz tartozik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS