Tovább nőtt az üzleti bizalom Magyarországon

2018. 11. 26., 08:00

Novemberben lényegében változatlan maradt a GKI konjunktúraindexe. Az üzleti várakozások október után novemberben is javultak, a fogyasztóiak viszont tovább csökkentek – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az EU támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúra index az októberi 7,2 pontról 7,5 pontra emelkedett novemberben. Az üzleti bizalmi index 14,4 pontra növekedett novemberben az előző havi 13,1 pontról, a fogyasztói bizalmi index pedig az októberi mínusz 9,5 pontról mínusz 12,1 pontra romlott.

A GKI közleménye szerint az üzleti bizalmi index idei átlaga körül alakult, a fogyasztói viszont ez évi mélypontja közelében van, de továbbra is optimizmust jelez.

Az üzleti szférán belül csak a kereskedelmi várakozások romlottak, azonban az ipari bizalmi index emelkedése hibahatáron belüli. Érezhetően erősödött viszont a szolgáltató cégek és különösen az építőipari vállalkozások optimizmusa.

Az iparban az elmúlt időszak termelésének és a készletállománynak a megítélése kissé romlott, a termelési várakozás és a rendelésállomány megítélése – ezen belül különösen az exportrendeléseké – viszont javult.

Az építőipari bizalmi index novemberben új historikus csúcsára emelkedett. Novemberben a mélyépítő cégek kilátásai javultak, míg a magasépítőké kissé romlottak az előző hónaphoz képest. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség ugyan kissé rosszabb lett, a rendelésállományok értékelése viszont jóval kedvezőbb.

A kereskedelmi bizalmi index október után novemberben tovább csökkent, de értéke így is az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv tetejéhez áll közel. Az eladási pozíció megítélése jelentősen romlott, a készleteké nem változott, míg a rendelésállományoké számottevően kedvezőbb lett.

A szolgáltatói bizalmi index novemberben emelkedett, kedvezőbb lett az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése is. Az előző időszak forgalmáról alkotott vélemény viszont romlott.

A foglalkoztatási szándék minden ágazatban erősödött, különösen az építőiparban. Az emberek munkanélküliségtől való félelme csekély, de október után novemberben is kissé nőtt. Az áremelési törekvés minden ágazatban intenzívebb, a fogyasztók inflációs várakozása viszont valamivel visszafogottabb lett.

A magyar gazdaság perspektívájának megítélése a szolgáltató cégek kivételével minden ágazatban és a fogyasztók körében is romlott, különösen a kereskedelemben.

A GKI fogyasztói bizalmi index novemberben az októberinél is nagyobb mértékben romlott, de továbbra is derűlátást tükröz. A lakosság saját jövőbeni megtakarítási képességét az októberben gondoltnál sokkal rosszabbnak érezte, igaz akkor e tekintetben több mint másfél évtizede nem látott optimizmus uralkodott. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit az októberinél sokkal kedvezőtlenebbnek minősítette. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS