Tippek albérletre vadászó egyetemistáknak

2024. 07. 18., 18:40

Nem csak az eladó, a kiadó lakások terén is áremelkedést hozott a 2024-es év. Az első félévben 10-15 százalékkal nőttek az árak a fővárosi bérleti piacon, a főszezonban a kereslet megugrása miatt további drágulásra lehet számítani. A budapesti átlagos bérleti díj 260 ezer forint fölé szökött, a lakások fajlagos négyzetméterára 5 ezer forint.

Már csak pár nap és elérkezik a felsőoktatási intézményekbe jelentkező, jövendőbeli gólyák számára legfontosabb dátum, a ponthatárok kihirdetésének napja, ami idén július 24-én lesz. Sokak számára nem csak a szak vagy az intézmény kérdéses, ahol szeptemberben megkezdi majd tanulmányait a leendő egyetemista, de a különböző városok iskoláit is megjelelők egyelőre a településben sem lehetnek biztosak, ahol a következő pár évben idejük nagy részét töltik majd.

„A nyugodt diákévekhez elengedhetetlen a kényelmi és nem utolsó sorban anyagi szempontoknak is megfelelő lakhatás megteremtése, ami az idei évben is hatalmas kihívás elé állítja majd a fiatalokat és ezzel együtt a szülőket is, hiszen továbbra is viszonylag szűk kínálat társul a bérleti piac csúcsszezonjának elején többszörösére növekvő kereslet mellé a fővárosban” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Idén a felvi.hu statisztikája szerint közel 121 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, a továbbtanulást választók közel fele első helyen fővárosi képzéseket jelölt meg, akik közül többezer hallgatónak kell majd lakhatást biztosítani. A szerencsésebbek családjuk fővárosi otthonából vagy az agglomerációból ingáznak, azonban a vidékről érkező hallgatók számára csak a kollégiumi elhelyezés, az albérlet vagy egy saját lakás vásárlása oldhatja meg a lakhatást” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A fenti adatból pontos számot nem lehet leszűrni, azonban az látható, hogy nagyságrendileg mekkora érdeklődés zúdul majd július végén, augusztus elején a bérleti piacra úgy, hogy a külföldről érkező munkavállalókról, vagy csak a „sima” albérletkeresőkről, másik bérleménybe költözőkről még nem is esett szó.

A Duna House első féléves adatai alapján a fővárosban átlagosan 10-15 százalékos mértékben növekedtek az árak, az átlagos bérleti díj már a 260 ezer forintot is meghaladta, és a főszezonban a kereslet megugrásával még ennél is magasabbra szökhet az árszint. A cégcsoport Home Management üzletágának adatai szerint átlagosnak tekinthető az 5 000 forint/m2-es fajlagos ár a budapesti albérleteknél. Természetesen a városon belüli elhelyezkedés, valamint a kínált bérlemény minősége is hatással van az adott lakásért havi szinten elkérhető összegre.

A költségek csökkentése érdekében javasolt lehet akár a lokáció terén, akár a lakás méretében vagy a lakótársak számában kompromisszumot kötni. Aki ragaszkodik az egyedül éléshez, és megelégszik egy egyszobás lakással, annak a Duna House aktuális kínálata szerint 160-260 ezer forint/hó bérleti díjra érdemes készülnie. A leendő hallgatók számára azonban érdemes lehet nagyobb lakást közösen kibérelni, így az általánossá vált két havi kaució, majd a bérleti díj és a rezsi költsége is többfelé oszlik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a bérleményt kínáló tulajdonosok körében egyre inkább bevett gyakorlatnak számít, hogy pontosan meghatározzák a lakásukba költöző bérlők maximális számát, tehát érdemes erről is idejében tájékozódni.

A Duna House szakértőinek tanácsa az idei bérleti szezon beindulásának kapujában az, hogy az igazán jó lakások megszerzéséhez gyorsan és határozottan kell lépni és akár már a ponthatárok kihirdetése előtt feltérképezni a bérleti piac kínálta lehetőségeket. A bérlők közötti versenyben előnyt szerezhet, aki akár jövedelemigazolással, akár korábbi főbérlőtől származó ajánlással felszerelkezve igyekszik biztosítékot adni a tulajdonos számára a megbízhatóságáról. A jövedelemmel vagy referenciával nem rendelkező, első lakást bérlő gólyák pedig pontosságukkal, udvarias magatartásukkal nyerhetik el a tulajdonosok szimpátiáját. Amennyiben több tanuló költözne egy lakásba, érdemes minden leendő lakónak megjelenni az ingatlan megtekintésekor, akár már a kaució és az első havi bérleti díj összegével felszerelkezve.

Ha pedig megvan a lakás, megvan a tulajdonos-albérlő közötti szimpátia, mindenképpen írásos megállapodásban érdemes rögzíteni a feltételeket, azonban fontos, hogy a bérleti szerződés abban az esetben védi kellőképpen a feleket, ha közjegyző előtt kerül aláírásra. Mind a határozott, mind a határozatlan időre szóló szerződések esetében ki kell térni a felmondás módjára és idejére, a rendeltetésszerű használatra, feltüntetni a bútorok és berendezések számát és állapotát, valamint a közüzemi mérőórák állását is jegyzőkönyvezni kell.

Az energetikai tanúsítvány szerződésbe foglalása nem, de az irat bemutatása bérlés esetén is kötelező, így a leendő albérlők könnyedén tájékozódhatnak az ingatlan várható energiafelhasználásáról, de érdemes elkérni a korábbi közüzemi számlákat is, valamint ellenőrizni, hogy egyik szolgáltatónál sem halmozódott fel korábbi tartozás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS