Telefonálási szokások: a fő változások 2014–2021 között

2022. 09. 15., 19:21

Az NMHH a lakosság 2014–2021 közötti telefonálási szokásait elemezve megállapította, hogy a vizsgált időszakban mind az előfizetések és a hívások számában, mind a percforgalom alakulásában is a havidíjas mobil-előfizetések kerültek túlsúlyba.

A felhasználók tájékoztatása, a fogyasztói tudatosság fokozása és a telefonszolgáltatások közötti választás megkönnyítése érdekében az NMHH 2012-ben kidolgozta az Átlagos havi költségmutatót (a továbbiakban ÁHK), melyet honlapján havi frissítéssel publikál a legnagyobb mobil- és vezetékestelefon-szolgáltatók (Magyar Telekom, Yettel, Vodafone, DIGI és Invitel) aktuálisan előfizethető díjcsomagjaira vonatkozóan.

A mutató egyetlen összeggel jelzi, hogy egy konkrét díjcsomag választása esetén – átlagos fogyasztást feltételezve – az ügyfél havonta mekkora kiadással számolhat. A vizsgálat az ÁHK-hoz benyújtott szolgáltatói adatok alapján mutatja be a belföldi hívásforgalomban 2014 és 2021 között bekövetkezett szerkezeti változásokat.

A vizsgált 8 év során a lakossági havidíjas mobiltelefon-használat – a korábbi tendenciáknak megfelelően – tovább bővült, a feltöltőkártyás szegmens pedig tovább szűkült. Egy számlás előfizetésre jutó havi átlagos percforgalom és a hívások átlagos hossza is több mint 40 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, közel azonos hívásszám mellett. A feltöltőkártyás felhasználók 2021-ben 21 százalékkal kevesebb hívást kezdeményeztek havonta, mint 8 évvel ezelőtt, a lebeszélt havi forgalom azonban kevésbé csökkent, ami miatt egy átlagos hívás tovább tartott. Mind a feltöltőkártyás, mind a havidíjas mobiltelefon-használatban jelentősen visszaesett az indított SMS-ek átlagos havi száma – feltehetően az ingyenes csetelési és üzenettovábbítási lehetőségek elterjedése miatt.

A lakossági vezetékestelefon-előfizetések száma a vizsgált első 2 évben nőtt ugyan, de csökkenő mértékben, majd 2017-ben, a DIGI adatszolgáltatásba történő bekerülésével – egy egyszeri jelentősebb ugrást követően – stagnálni, illetve enyhén csökkenni kezdett a megfigyelt időszak végére. Ebben a szegmensben a hívások száma drasztikusan visszaesett a percforgalom szolidabb csökkenése mellett, ami az átlagos híváshossz közel 2,5 perccel való növekedését eredményezte.

Mindhárom típusú telefonhasználat esetén a saját hálózatba irányuló hívásforgalom a legjelentősebb – bár az utóbbi 8 év alatt csökkenő – arányú. A mobiltelefont használók második leggyakoribb hívásiránya a növekvő arányú hálózaton kívüli hívás. A mobil szolgáltatások esetében a mobilirányú hívásforgalom így a teljes forgalom több mint 90 százalékát teszi ki.

2021-ben a vezetékes telefonról beszélők második legtöbb forgalmat jelentő hívásiránya – a növekvő – mobil hálózati, utána pedig a helyi, hálózaton kívüli. A távolsági hívásforgalom mind saját, mind más hálózatba csökkenő arányú. A nemzetközi percforgalom mind a három telefon-előfizetésnél jelentéktelen, 1 százalék alatti súlyú.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatási adatbázisa az NMHH honlapjának Kutatás menüpontjában címen elérhető. (NMHH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS