Telefonálási szokások: a fő változások 2014–2021 között

2022. 09. 15., 19:21

Az NMHH a lakosság 2014–2021 közötti telefonálási szokásait elemezve megállapította, hogy a vizsgált időszakban mind az előfizetések és a hívások számában, mind a percforgalom alakulásában is a havidíjas mobil-előfizetések kerültek túlsúlyba.

A felhasználók tájékoztatása, a fogyasztói tudatosság fokozása és a telefonszolgáltatások közötti választás megkönnyítése érdekében az NMHH 2012-ben kidolgozta az Átlagos havi költségmutatót (a továbbiakban ÁHK), melyet honlapján havi frissítéssel publikál a legnagyobb mobil- és vezetékestelefon-szolgáltatók (Magyar Telekom, Yettel, Vodafone, DIGI és Invitel) aktuálisan előfizethető díjcsomagjaira vonatkozóan.

A mutató egyetlen összeggel jelzi, hogy egy konkrét díjcsomag választása esetén – átlagos fogyasztást feltételezve – az ügyfél havonta mekkora kiadással számolhat. A vizsgálat az ÁHK-hoz benyújtott szolgáltatói adatok alapján mutatja be a belföldi hívásforgalomban 2014 és 2021 között bekövetkezett szerkezeti változásokat.

A vizsgált 8 év során a lakossági havidíjas mobiltelefon-használat – a korábbi tendenciáknak megfelelően – tovább bővült, a feltöltőkártyás szegmens pedig tovább szűkült. Egy számlás előfizetésre jutó havi átlagos percforgalom és a hívások átlagos hossza is több mint 40 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, közel azonos hívásszám mellett. A feltöltőkártyás felhasználók 2021-ben 21 százalékkal kevesebb hívást kezdeményeztek havonta, mint 8 évvel ezelőtt, a lebeszélt havi forgalom azonban kevésbé csökkent, ami miatt egy átlagos hívás tovább tartott. Mind a feltöltőkártyás, mind a havidíjas mobiltelefon-használatban jelentősen visszaesett az indított SMS-ek átlagos havi száma – feltehetően az ingyenes csetelési és üzenettovábbítási lehetőségek elterjedése miatt.

A lakossági vezetékestelefon-előfizetések száma a vizsgált első 2 évben nőtt ugyan, de csökkenő mértékben, majd 2017-ben, a DIGI adatszolgáltatásba történő bekerülésével – egy egyszeri jelentősebb ugrást követően – stagnálni, illetve enyhén csökkenni kezdett a megfigyelt időszak végére. Ebben a szegmensben a hívások száma drasztikusan visszaesett a percforgalom szolidabb csökkenése mellett, ami az átlagos híváshossz közel 2,5 perccel való növekedését eredményezte.

Mindhárom típusú telefonhasználat esetén a saját hálózatba irányuló hívásforgalom a legjelentősebb – bár az utóbbi 8 év alatt csökkenő – arányú. A mobiltelefont használók második leggyakoribb hívásiránya a növekvő arányú hálózaton kívüli hívás. A mobil szolgáltatások esetében a mobilirányú hívásforgalom így a teljes forgalom több mint 90 százalékát teszi ki.

2021-ben a vezetékes telefonról beszélők második legtöbb forgalmat jelentő hívásiránya – a növekvő – mobil hálózati, utána pedig a helyi, hálózaton kívüli. A távolsági hívásforgalom mind saját, mind más hálózatba csökkenő arányú. A nemzetközi percforgalom mind a három telefon-előfizetésnél jelentéktelen, 1 százalék alatti súlyú.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatási adatbázisa az NMHH honlapjának Kutatás menüpontjában címen elérhető. (NMHH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS