Perlusz László: nem csak a minimálbérről született megállapodás

2021. 11. 04., 19:15

„Gyakorlatilag nem maradt nyitott kérdés, a főbb számokról megállapodtunk” – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legújabb fordulója után.

A munkáltatói oldal képviselője a Világgazdaságnak nyilatkozva jelezte, hogy a hivatalos aláírás ugyan még várat magára, de a megállapodás lényegi elemeit rögzítették a felek, így jövőre bruttó 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér és 260 ezer forintra a garantált bérminimum – olvasható a VOSZ honlapján.

A kormány cserébe összesen 2,5 százalékkal csökkenti a szociális hozzájárulási adót, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást eltörli, a kisvállalati adó (kiva) 12 százalékról 10 százalékra mérséklődik. Ezeket mindhárom fél elfogadta, és 2022. január 1-jétől életbe lépnek – emelte ki Perlusz László, hozzátéve azt is, hogy a hipa jövő évi mérséklése is a csomag része, amelyet ugyan nem a munkaadók javasoltak, de azt is figyelembe veszik.

A VOSZ főtitkára közölte, hogy a megállapodás tervezetében sok más is szerepel, például a reálbérek szintjének megtartása, valamint a következő évekre vonatkozó kormányzati vállalás az élőmunka terheinek további csökkentése.

Azok a vállalkozások, amelyek a duális képzésben részt vesznek, és ezt érvényesíthették a szakképzési hozzájárulásból, a tervek szerint ezt a kedvezményt a jövőben is igénybe vehetik. Emellett szintén rögzítik, hogy a 2016-os mintájára elkezdenek kidolgozni egy több évre szóló bérmegállapodást is. Várhatóan jövő héten véglegesíthetik a megállapodást, így november közepén lehet az ünnepélyes aláírás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS