Otthon rádiózunk a legtöbbet

Otthon rádiózunk a legtöbbet
2022. 04. 08., 18:03

Az elmúlt négy évben a rádiózás műfajában 82–88 százalék között mozgott a rádiózás hagyományos, egyben legnépszerűbb formája – derül ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa által elfogadott új tanulmányából.

A rádiózás helyszíneiről és platformjairól 2018 vége és 2021 vége között készült felmérésből kiderül, hogy az emberek a legtöbbet otthonukban rádióznak: 70–80 százalék tesz így. Az autó a második tipikus helyszíne e tevékenységnek – 45–60 százalékra jellemző –, a harmadik pedig a munkahely, 20–30 százalékkal.

A nők leginkább otthon, a férfiak pedig autókban rádióznak gyakrabban: a vizsgált intervallumban előbbi csoport 72–82 százalék között mozgott, utóbbi pedig 55–65 százalék között. Minél idősebb valaki, annál többet rádiózik otthonában: ennek legfőbb oka, hogy a nyugdíjas korosztály nem jár napi szinten dolgozni, és nem is utazik annyit.

Az autós rádióhallgatás aránya a középkorúak között (30–59 éves) a legjellemzőbb. A számokról egyébként általában elmondható, hogy a rádiózás helyének esetében 2020 második negyedéve és a világjárvány megjelenése hozott kiugrást. A rádióhallgatás platformjai között messze a legnépszerűbb a hagyományos rádiózás 82–88 százalékkal, de az online is rádiót hallgatók aránya stabilan 35–40 százalék között mozog. 2020-ban 7,61 millióan hangoltak hetente, amiből az online rádiózást 778 ezren választották. (NMHH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS