Nem a CSOK Plusz mozgatja az V. kerületi ingatlanpiacot

Nem a CSOK Plusz mozgatja az V. kerületi ingatlanpiacot
2024. 03. 09., 17:40

Különleges helyszín az V. kerület, ahol a magas négyzetméterárak és az exkluzív lokáció miatt is egyedi a vásárlóközönség. A belvárosi lakáspiacról Geyer Zoltán, a Jaguár Ingatlan tulajdonosa adott helyzetképet az ingatlan.com-nak.

Piac

„A hosszú visszaesés után decemberben nagyon megindult a piac, talán az év vége miatt tapasztalhattunk fellendülést. Bár folyamatosan nő az érdeklődés és a látogatók száma, alapvetően még kivárás tapasztalható az V. kerületben, vagyis nem beszélhetünk valódi prosperálásról. Júniustól többek között kínai állampolgárok is kaphatnak tartózkodási engedélyt egy jelentősebb összeg befizetése után, akik felpezsdíthetik a belváros lakáspiacát. Természetesen a magyar befektetők is jelen vannak ebben az exkluzív lokációban, de az árak meglehetősen magasak, ezért még kevésbé aktivizálták magukat” – mondta el az ingatlan.com-nak adott interjúban Geyer Zoltán, a Jaguár Ingatlan tulajdonosa.

Árak

A felújítandó lakások esetében a négyzetméterárak 1–1,2 millió forint körül mozognak – mondta el Geyer Zoltán. „Ha pedig a tulajdonos felújítja, akkor 1,8 millió forintra is emelkedhet a négyzetméterár, de ez esetben befektetői szemmel már kisebb lehet a haszon egy sikeres tranzakciónál. Sőt, a Belvároson belül is vannak kultikus helyszínek, ahol még magasabb árkategóriában kell a vevőknek gondolkodniuk. Így többek között a Kossuth tér, a Ferenciek tere vagy a Bazilika környékén, illetve a rakpartokon található – Duna-közeli panorámás – ingatlanok a három millió forintos négyzetméterárat is elérhetik. Ez már megint egy más szintet jelent. Az alku mértéke pedig nagyjából 5–10 százalék körül alakulhat.”

Befektetők

„A CSOK Plusz intézkedései fellendítették a lakásszektor egyes szegmenseit, de nyilvánvalóan a belváros egyedi lokációja miatt ez itt nem meghatározó tényező – magyarázta Geyer Zoltán. – Emellett nagyon régen foglalkoztunk már egy-egy tranzakció során hitelügyintézéssel, vagyis inkább készpénzes vevőkkel találkozunk.”

„Családalapítási szándékkal sem érkeznek érdeklődők a kerületbe, a 40-50 éves korosztály tagjai, akik esetleg itt nőttek fel, már máshol élnek, az idősebbek maradtak, akik már nem akarnak máshová költözni az életkorukból fakadóan. Valójában a befektetők mozgatják a helyi piacot, akik alapvetően azért vesznek lakásokat, hogy egyrészt közép- és hosszabb távon várják az áremelkedést, másrészt pedig kiadják a lakásokat” – tette hozzá a Jaguár Ingatlan tulajdonosa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS