Mobilpiac: NMHH-összefoglaló a kínálat változásáról

2023. 03. 09., 18:43

Az NMHH a négy legjelentősebb szolgáltató – a Magyar Telekom, a Vodafone, a Yettel és Digi – kínálatának 2022. második félévi alakulásáról számolt be.

Szemben az első félévvel, amikor a Yettel és a Vodafone újította meg kínálatát, a második félévben a Diginél és a Magyar Telekomnál történtek nagyobb változások. Előbbi kismértékben megemelte a havidíjakat, míg utóbbi részben az árakat, részben pedig az egyes díjcsomagok előfizetési díjában foglalt szolgáltatások körét módosította. A kártyás (pre-paid) ajánlatok tekintetében nem történt érdemi változás sem náluk, sem a Yettel és a Vodafone esetében. Ez utóbbi két cég közül csak a Vodafone számlás (post-paid) Go tarifáival kapcsolatos módosítások érdemelnek említést: október második felétől határozott idejű szerződés esetén a Go Light díjcsomag adatkerete 2 GB-ról 3 GB-ra, a Go Easy díjcsomagé 15 GB-ról 17 GB-ra, a Go Midié 3 GB-ról 5 GB-ra, a Go Super díjcsomagé pedig 3 GB-ról 7 GB-ra bővült.

Digi: változatlan tartalom, 100 forintos díjnövekedés

A félév során leghamarabb a Digi módosította kínálatát. A kereskedelmi mobil szolgáltatását saját hálózaton a négy szolgáltató közül legkésőbb, 2021 januárjában elindító cég díjcsomagjai lényegesen eltérnek a többi mobilszolgáltatóétól. Egyrészt a társaság kizárólag lakossági számlás díjcsomagokat kínál, kártyás szolgáltatást nem nyújt. Másrészt a versenytársakhoz képest ez a kínálat is erősen korlátozott, mivel mindössze két alapdíjcsomagból áll. A két díjcsomag havi díja azonos, és egyéb paramétereikben is csak kismértékben térnek el egymástól. A Digimobil Plusz előfizetési díja 200 perc belföldi lebeszélhetőséget és 15 GB belföldön (az EU-ban 3,5 GB) felhasználható adatkeretet tartalmaz, a Digimobil Max-ban nincs benne foglalt perc, viszont adatkerete 30 GB (az EU-ban szintén 3,5 GB). A július 1-jével életbe lépő változások kizárólag a díjcsomagok havi díját érintették, mely 6,7%-kal, 1500 forintról 1600 forintra nőtt.

A Digi havi díjai az emelést követően is lényegesen alatta maradtak a konkurensek által kínált csomagok díjának. Miközben a Diginél 1600 forintos havi díjjal lehet szerződni, addig a más szolgáltatónál elérhető legolcsóbb díjcsomagért csaknem 3500 forintot kell fizetni. Hasonlóképpen a Digi percdíjai is jelentősen alacsonyabbak, mint más szolgáltatók nem korlátlan hívást biztosító díjcsomagjainak percdíjai. A társaság mindkét díjcsomagja esetében a belföldi hívások ára csak 4 forint/perc és az Unióba indított hívásoké is csak 5 forint/perc, míg a versenytársaknál ezekért legalább 20, illetve 37 forintot kell fizetni percenként.

Magyar Telekom: bővülő adatkeretek

A másik, az időszak során a kínálatát jelentősen átalakító szolgáltató a Magyar Telekom volt. A Magyar Telekom lakossági előfizetési rendszere alapjaiban tér el a többi szolgáltatóétól. Míg a versenytársaknál a díjcsomagok előre meghatározott mennyiségű lebeszélhető percet (és/vagy SMS-t) és leforgalmazható adatmennyiséget tartalmaznak, addig a Telekom esetében a fogyasztók a szolgáltató által kínált hangcsomagokat és adatcsomagokat csaknem szabadon kombinálhatják. Korlátot csupán az jelent, hogy bármely hangcsomag mellé kötelező adatcsomagot választani, továbbá, hogy a legalacsonyabb árú hang díjcsomag mellé nem választhatók sem a legkevesebb – 4 GB adatot tartalmazó –, sem pedig a korlátlan adatforgalmat biztosító adatcsomagok.

A Magyar Telekom szeptember 9-től újította meg hang- és adatcsomag kínálatát. A hangcsomagokat illetően a korábban kínált 5 csomag (Mobil XS, Mobil S, Mobil M, Mobil L és Mobil XL) nevét 2020 utótaggal egészítette ki (kivéve a Mobil S 2021-re átnevezett Mobil S díjcsomag), és ezzel párhuzamosan ugyanezen neveken új díjcsomagokat vezetett be. Ezzel egyidőben hasonló módon járt el az adatcsomagokkal is. Az addig a kínálatban szerepelő 5 adatcsomag (Net 4 GB, Net 8 GB, Net 25 GB, Gigaerős Net és Gigaerős Net+) megkapta a 2021 utótagot. Az ezeket felváltó új kínálatban azonban már 6 adatcsomag szerepel, melyek – a Net 4 GB – kivételével új nevet kaptak az általuk biztosított magasabb adatkeret, illetve változó szolgáltatástartalom miatt (Net 4 GB, Net 10 GB, Net 50 GB, Gigaerős Korlátlan Net Okosvilág, Gigaerős Korlátlan Net Szórakozás, Gigaerős Korlátlan Net Utazás).

Míg a díjcsomagkínálatát 2022 első félévében megújító Yettel és Vodafone esetében megállapítható, hogy valamelyest nőtt a legolcsóbban kínált díjcsomag ára, továbbá, hogy általában némi plusz szolgáltatás fejében az új díjcsomagok árai kismértékben emelkedtek, addig a Telekom új hangdíjcsomagjai esetében (a legolcsóbb választható adatcsomaggal kombinálva) csak egy díjcsomagnál (Mobil XS) volt áremelkedés. Kettő díjcsomag esetében (Mobil S, Mobil M) az ár nem változott, a Mobil L és a Mobil XL ára (az elérhető legkisebb 4 GB-os adatcsomaggal kombinálva) pedig csökkent. Tekintetbe véve azonban, hogy (mint azt már említettük) a Telekom esetében a hang- és adattermékek (csaknem) szabadon kombinálhatók, érdemes a komponensek változásait is vizsgálni.

A hangcsomagokat tekintve a legolcsóbb Mobil XS sem tartalmában, sem árában nem változott. A Mobil S és M díjcsomagok ára szintén változatlan maradt, miközben a szolgáltatás tartalma kismértékben kibővült. A Mobil S 2021 és a Mobil M 2020 díjcsomagoknál a havi díjban foglalt lebeszélhető perceket és SMS-eket csak a saját hálózatból vagy az EU-ból indított belföldi hívásokra lehetett felhasználni, addig az őket felváltó díjcsomagok esetében ez már az EU-s alapdíjas irányra is kiterjed. A Mobil L díjcsomag esetében a havi díj 14 százalékkal, 6990 forintról 6000 forintra csökkent. Szűkült azonban a havi díjban foglalt szolgáltatások köre is. Míg a Mobil L 2020 díjcsomag belföldről és az EU-ból is korlátlan belföldi hívást és SMS-t biztosított, addig az új Mobil L díjcsomag havidíja az SMS-ek esetében már csak 1000 darab küldését tartalmazza. E felett pedig már 25 forintot vagy 37 forintot kell fizetni darabonként annak függvényében, hogy az előfizető honnan hová küldi az üzenetet. A legtöbb szolgáltatást magában foglaló Mobil XL díjcsomag tartalma nem változott, az ára viszont 9490 forintról 8700 forintra csökkent.

A hangcsomagok mellé kötelezően választandó adatcsomagokat vizsgálva túlnyomórészt már azt a tendenciát lehetett megfigyelni, hogy mérsékelt áremelés mellett jelentősen bővült a havi díjért leforgalmazható adatmennyiség vagy a kínált szolgáltatások köre.

Kivétel ez alól a Net 4 GB adatcsomag, amelynek sem az ára (2190 forint), sem pedig az adatkeret (4 GB) nem változott. A Net 8 GB díjcsomag helyébe lépő Net 10 GB esetében az adatkeret 25 százalékkal, a díj pedig 18 százalékkal nőtt, míg a korábbi Net 25 GB helyett kínált Net 50 GB díjcsomag esetén az ár mindössze 100 forinttal lett magasabb (6990 forint helyett 7090 forint), miközben az adatkeret duplájára, 50 GB-ra nőtt. Az új tarifastruktúrában a korábbi két, belföldön korlátlan adatforgalmat biztosító díjcsomag helyett három került kialakításra, melyek egységesen 10 990 forintba kerülnek, és ezzel a korábbi Gigaerős Net+-hoz állnak közelebb, amelynek ára 10 590 forint volt. A három díjcsomagot részben az EU-ban felhasználható adatkeret mértéke különbözteti meg egymástól, részben pedig a díjcsomagokban szereplő egyéb szolgáltatások. A Gigaerős Korlátlan Net Okosvilág az alap SIM mellett két darab, másik eszközben, például okosórában, tabletben használható díjmentes SIM-et tartalmaz, a Gigaerős Korlátlan Net Szórakozás díjcsomag díja pedig magában foglal egy HBO Max előfizetést. A Gigaerős Korlátlan Net Utazás – a másik két Gigaerős csomagnál 10 GB-tal több, összesen 39 GB EU-ban felhasználható adatkeretet kínál, és emellett 2 GB olyan adatkeretet nyújt, amely 66 EU-n kívüli országban vehető igénybe. Mindhárom Gigaerős csomag 5G-képes, mely a Net 4 GB esetében nem, a Net 10 GB és Net 50 GB esetében pedig csak 1600 forintos külön havidíjba került. (NMHH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS