Mobil díjcsomagok: a legfontosabb változások az első félévben

2022. 08. 18., 15:27

A mobilszolgáltatók díjcsomagjainak 2022 első félévében lezajlott változásait vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az elemzésből kiderül: elsősorban a legolcsóbb díjcsomagok ára emelkedett, amik ugyanakkor minden esetben többletszolgáltatást is tartalmaztak.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendszeresen vizsgálja a mobilpiac változásait. A verseny egyik legfontosabb eleme az újabb és újabb díjcsomagok bevezetése. A hatóság a négy legjelentősebb szolgáltató (a Magyar Telekom, a Vodafone, a Yettel és Digi) kínálatának alakulását kísérte figyelemmel az idei év első félévében.

Az időszak egyik meghatározó eseménye volt a Telenor névváltoztatása Yettelre. A március 1-jén lezajlott váltást jelentős díjcsomagátalakítás kísérte: a szolgáltató hét új előfizetéses (postpaid) és két feltöltőkártyás (prepaid) díjcsomagot vezetett be. A Vodafone hat postpaid és egy prepaid csomagot vezetett ki, a Magyar Telekomnál pedig egy előfizetéses díjcsomag értékesítése zárult le. A Diginél a vizsgált félévben nem történt ilyen jellegű mozgás.

A legjelentősebb változások tehát a Yettelt érintették: a cég kínálata a félév végére szinte teljesen megújult, egyetlen feltöltőkártyás díjcsomag (a Hello Kártyás Expressz) maradt meg a kínálatban. A piaci mozgásokat jól jelzi, hogy a teljes piac mintegy ötödét az új díjcsomagok tették ki. A szolgáltatók jellemzően az előfizetéses csomagok terén aktívabbak, ez jelenti a verseny elsődleges terepét. Ebben a szegmensben a kínálat több mint ötöde új, míg a kártyás díjcsomagok közül csak ennek fele, 11 százalék.

Yettel és Vodafone: az ársáv legalja kissé emelkedett

A Yettel és a Vodafone piaci mozgásait vizsgálva megállapíthatjuk: a teljes kínálatot figyelembe véve az ársáv alja jól láthatóan, mintegy 500 forinttal emelkedett. A Yettelnél a félév elején a legolcsóbb díjcsomag 11 hónap hűségidő esetén 3990 forintba, míg az időszak végén 4 490 forintba került. A Vodafone esetében is hasonlóan: 2990 forintról 3490 forintra nőtt a legolcsóbb havidíj ára egy év hűségidő vállalásával. A kínálat felső sávja ugyanakkor nem változott: mindkét szolgáltatónál 15 990 forint volt az időszak elején és végén is a legdrágább díjcsomag.

A kivezetett díjcsomagokhoz képest egyértelmű drágulás látszik mindkét szolgáltató árszabásában, de ezzel párhuzamosan nőtt a lebeszélhető percek száma és az elérhető adatmennyiség is. A Yettelnél a korábbi egyetlen korlátlan belföldi adatforgalmat nyújtó konstrukció helyett június végére már három ilyen díjcsomag is szerepelt a cég kínálatában.

A Yettel újabb kínálata az eddigiekhez képest jóval áttekinthetőbbé vált. Egyszerűsödött a csomagok elnevezése: megmaradtak a ruhaméreteket imitáló betűkódok és a prémium szolgáltatásokat jelző „hiper”-jelző, eltűnt azonban a célzott korcsoportot jelölő (Teen, Junior, Senior) elem. Az új struktúrában alapvetően kétféle SMS- és percdíj szerepel: 0 és 40 forint. 

A Vodafone lakossági mobildíjcsomagjait két almárkanév alatt (Go, illetve Red) kínálja. Utóbbiak korlátlan belföldi és uniós országba irányuló hívásidőt biztosítanak. Három új díjcsomag esetében érdemi változás a néven kívül egyáltalán nem történt: a Go Midi, a Red Free+ és a Red Infinity World+ árai és főbb jellemzői páronként megegyeznek a kivezetett Go Next, Red Free és Red Infinity World díjcsomagokéval. A konkurenciánál is meglévő, „magasabb ár, több szolgáltatás” elvét követi a Go Light és a Go Super díjcsomagok bevezetése. Előbbi a Go Mini csomaghoz képest 500 forinttal magasabb áron, 3490 forintért kínál 30 perccel több lebeszélhető időt, utóbbi pedig a korábbi Go Talk-nál szintén 500 forinttal magasabb áron, 8490 forintért eggyel több, összesen 3 gigabyte adathasználatot.

Külön kategória az akciós termékként a jelenlegi feltételekkel tavaly november óta előfizethető Go Easy 15 díjcsomag, amelynek havi díja – ellentétben a többi Vodafone-díjcsomaggal – nem tartalmaz lebeszélhető perceket, ugyanakkor SMS- és percdíja is mindössze 20 forint. Ez csupán fele a nem korlátlan beszélgetést és SMS-t biztosító Go díjcsomagoknál alkalmazott díjaknak. Emellett a csomag előfizetési díja 15 gigabyte adathasználatot foglal magában.

Telekom, Digi és feltöltőkártyás csomagok: változás nem történt

A Magyar Telekom lakossági előfizetési rendszere alapvetően más stratégiát követ, mint a többi szolgáltatóé. Míg a versenytársaknál a díjcsomagokban meghatározott mennyiségű lebeszélhető percet (vagy SMS-t) és adatmennyiséget „csomagoltak össze”, addig a Telekom fogyasztói öt-ötféle hangcsomagot és adatcsomagot csaknem tetszőlegesen kombinálhatnak. A cég lakossági díjcsomagjaiban csak egy apróbb változás történt: a Mobil S díjcsomag 100 forinttal drágább lett: 3990 forint (4 gigabyte-os mobiladatcsomag vásárlása esetén), ugyanakkor a korábbi 50-ről 80 egységre nőtt a lebeszélhető percek vagy küldhető SMS-ek száma.

A Digi a többi nagy szolgáltatónál fiatalabb versenyzőként jóval kisebb lefedettséggel bír és kínálata is jóval korlátozottabb a többieknél: kizárólag havidíjas szolgáltatást kínál, abból is mindössze kétfélét. Azokat ugyanakkor a konkurenciánál lényegesen alacsonyabb áron: mindössze 1500 forintért. A két díjcsomag között csupán annyi a különbség, hogy míg a Digimobil Plusz előfizetési díja 200 perc belföldi lebeszélhetőséget és 15 gigabyte belföldön felhasználható adatforgalmat tartalmaz, addig a Digimobil Max-ban nincs benne foglalt perc, de az adatkeret 30 GB.

A feltöltőkártyás csomagok terén az azokat kínáló három szolgáltató csomagjai között nem mutatkozik olyan eltérés, amely különböző, utólag megvásárolt extrákkal ne lenne megszüntethető. A cégek jellemzően egy-egy postpaid díjcsomagot tartanak csak fenn. Változás ezekben csak a Yettel kínálatában történt, amely a névváltáshoz kapcsolódóan két új szolgáltatást vezetett be: a Yettel Feltöltőkártyás és Yettel Feltöltőkártyás Expressz néven. Ezek között csak a szerződéskötés módjában van különbség: utóbbira csak interneten vagy telefonon lehet szerződni. (NMHH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS