Melyek az ország leghűségesebb megyéi és kerületei?

2022. 11. 09., 17:41

Jelentős mozgás volt tavaly az országon és Budapesten belül is a költözéseket tekintve az ingatlan.com legújabb elemzése szerint.

Hova költöztek a legtöbben?

„Az állandó vándorlások alapján Pest megye volt 2021-ben a legkedveltebb célpont, ez azt jelenti, hogy több mint 62 ezren érkeztek ide másik megyéből vagy Budapestről. Igaz, több mint 46 ezren viszont elmentek Pest megyéből a fővárosba vagy másik megyébe. A tavalyi adatokból az látszik, hogy még mindig nagyon népszerű a budapesti agglomeráció” – értékelte az az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Pest megye után Budapestre, Borsod-Abaúj-Zemplénbe, Győr-Moson-Sopronba és Fejér megyébe érkeztek a legtöbben, összesen 16–34 ezren. Az adatokból az is kiderül, hogy a megyéken és településeken belül összesen 461 ezren váltottak lakhelyet. 

Budapesten belül majdnem 79 ezren költöztek el. „A fővárosi adatok alapján látszik, hogy továbbra is a XIII., a XI. és a III. kerület számít a slágernek az odaköltözők szempontjából: a szóban forgó a városrészekbe 6184–7507-en érkeztek 2021-ben” – mondta Balogh László.

A leghűségesebb megyék és kerületek

Az egyes megyékből indult költözések alapján kirajzolódnak 2021 leghűségesebb megyéi is. Az állandó lakhelyet váltó költözők közül a legnagyobb arányban (85%) Győr-Moson-Sopron megyében találtak új otthonra a megyén belül. A nyugati határmegyét Baranya és Vas megye követi 84 százalékkal. Csongrád-Csanád megyében a költözők 59 százaléka településen belül váltott lakhelyet, ami a legmagasabb arány a megyék rangsorában. Hasonlóan magas a településen belül költözők aránya Hajdú-Bihar és Békés megyében is, ahol az elköltözők 57 százaléka maradt az adott településen belül.

A fővároson belül költözők közül a XVII., a XXII., a III. kerületiek és a csepeliek voltak a leghűségesebbek a városrészükhöz. Ezekben a kerületekből a Budapesten belülre költözők 62–63 százaléka maradt kerületen belül. Az ingatlan.com szakértője szerint a budapesti népszerűségi listát nagymértékben meghatározza, hogy a peremkerületekben kedvezőbbek az ingatlanárak, és az ott található lakások és házak az átlagosnál nagyobb alapterületűek.

Árkörkép

Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy november elején a kínálati piacon mennyibe kerültek az eladásra váró lakóingatlanok (lakások, sor-, iker- és családi házak) Budapesten és a megyeszékhelyeken. A fővárosban az átlagár 68 millió forint volt. A II. kerületben 145 millió, az V.-ben 119 millió, a XII.-ben pedig 105 millió forint jellemezte. Ugyanakkor a IV., a X., XV., XIX., XX., XXI. kerületekben 50 millió forint alatt maradt az átlagár.

A megyeszékhelyek listáját Székesfehérvár vezeti. Ott az átlagár ingatlanonként 58 millió forintra rúgott, majd Győr és Debrecen következik 53 és 52,8 milliós összeggel. A legalacsonyabb 15,1–28,4 millió árral pedig Szolnok, Békéscsaba, Miskolc és Salgótarján rendelkezik.

ingatlan.com

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS