Melyek az ország leghűségesebb megyéi és kerületei?

2022. 11. 09., 17:41

Jelentős mozgás volt tavaly az országon és Budapesten belül is a költözéseket tekintve az ingatlan.com legújabb elemzése szerint.

Hova költöztek a legtöbben?

„Az állandó vándorlások alapján Pest megye volt 2021-ben a legkedveltebb célpont, ez azt jelenti, hogy több mint 62 ezren érkeztek ide másik megyéből vagy Budapestről. Igaz, több mint 46 ezren viszont elmentek Pest megyéből a fővárosba vagy másik megyébe. A tavalyi adatokból az látszik, hogy még mindig nagyon népszerű a budapesti agglomeráció” – értékelte az az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Pest megye után Budapestre, Borsod-Abaúj-Zemplénbe, Győr-Moson-Sopronba és Fejér megyébe érkeztek a legtöbben, összesen 16–34 ezren. Az adatokból az is kiderül, hogy a megyéken és településeken belül összesen 461 ezren váltottak lakhelyet. 

Budapesten belül majdnem 79 ezren költöztek el. „A fővárosi adatok alapján látszik, hogy továbbra is a XIII., a XI. és a III. kerület számít a slágernek az odaköltözők szempontjából: a szóban forgó a városrészekbe 6184–7507-en érkeztek 2021-ben” – mondta Balogh László.

A leghűségesebb megyék és kerületek

Az egyes megyékből indult költözések alapján kirajzolódnak 2021 leghűségesebb megyéi is. Az állandó lakhelyet váltó költözők közül a legnagyobb arányban (85%) Győr-Moson-Sopron megyében találtak új otthonra a megyén belül. A nyugati határmegyét Baranya és Vas megye követi 84 százalékkal. Csongrád-Csanád megyében a költözők 59 százaléka településen belül váltott lakhelyet, ami a legmagasabb arány a megyék rangsorában. Hasonlóan magas a településen belül költözők aránya Hajdú-Bihar és Békés megyében is, ahol az elköltözők 57 százaléka maradt az adott településen belül.

A fővároson belül költözők közül a XVII., a XXII., a III. kerületiek és a csepeliek voltak a leghűségesebbek a városrészükhöz. Ezekben a kerületekből a Budapesten belülre költözők 62–63 százaléka maradt kerületen belül. Az ingatlan.com szakértője szerint a budapesti népszerűségi listát nagymértékben meghatározza, hogy a peremkerületekben kedvezőbbek az ingatlanárak, és az ott található lakások és házak az átlagosnál nagyobb alapterületűek.

Árkörkép

Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy november elején a kínálati piacon mennyibe kerültek az eladásra váró lakóingatlanok (lakások, sor-, iker- és családi házak) Budapesten és a megyeszékhelyeken. A fővárosban az átlagár 68 millió forint volt. A II. kerületben 145 millió, az V.-ben 119 millió, a XII.-ben pedig 105 millió forint jellemezte. Ugyanakkor a IV., a X., XV., XIX., XX., XXI. kerületekben 50 millió forint alatt maradt az átlagár.

A megyeszékhelyek listáját Székesfehérvár vezeti. Ott az átlagár ingatlanonként 58 millió forintra rúgott, majd Győr és Debrecen következik 53 és 52,8 milliós összeggel. A legalacsonyabb 15,1–28,4 millió árral pedig Szolnok, Békéscsaba, Miskolc és Salgótarján rendelkezik.

ingatlan.com

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS