Meglepték az elemzőt az augusztusi adatok

2021. 10. 07., 10:15

Az augusztusi ipari termelési adatok negatív, a kiskereskedelmi adatok viszont kisebb pozitív meglepetést hoztak – írja Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Ipari termelési és kiskereskedelmi forgalmi adatokat tett közzé a KSH október 6-án. Augusztusban az ipari termelés volumene mindössze 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint, ami lényegesen elmaradt az általunk várt 4 százaléktól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján a havi index 2,7 százalékkal csökkent. A termelés az év első nyolc hónapjában 15,3 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.

A KSH közleménye szerint a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás teljesítménye jelentősen csökkent. A visszaesést elsősorban a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások okozták. Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása emelkedett.

A visszafogott teljesítmény hátterében tehát vélhetően döntően az autóipari leállások álltak. A szokásos nyári leállások mellett most az alkatrészhiány miatt bekövetkező rendhagyó kényszerszünetek vezettek a várttól elmaradó teljesítményhez a szektorban.

Előretekintve sajtóinformációk szerint szeptemberben újabb leállások fékezhették a termelést. Az utolsó negyedévben sem számíthatunk számottevő bővülésre, mivel a külső környezet egyre kevésbé támogató. A kecskeméti Mercedes-gyár is a termelése visszafogására kényszerül a globális kínálati kapacitáskorlátok miatt. A járműipar és a hozzá kapcsolódó alágak mérsékelt teljesítményét azonban továbbra is ellensúlyozhatják az akkumulátorgyártásban és a vegyiparban kiépülő új kapacitások, melyek támogatják az ipar bővülését.

Az iparral szemben a kiskereskedelmi adatok kisebb pozitív meglepetést hoztak. Kedvező, hogy havi szinten már kissé nőtt a forgalom augusztusban – 0,5 százalékkal - a júliusi csökkenés után. Éves összehasonlításban pedig a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal emelkedett, meghaladva a 3 százalék körüli várakozást. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 2,3 százalékos volt az éves naptárhatástól megtisztított volumenindex.

Bár az adat kisebb pozitív meglepetést hozott, a lényegi tendenciák nem változtak meg. A gazdaság nyár eleji újbóli megnyitását követően a fogyasztás szerkezete némileg megváltozott, mivel a háztartások jövedelmüket inkább szolgáltatásokra költötték, mint árucikkekre. A kiskereskedelmi forgalom így még mindig nem érte el teljesen a járvány előtti szintjét. Mindenesetre a további lassú forgalom-bővülés folytatódhat az év hátralévő részében, és a kiskereskedelmi forgalom éves átlagban körülbelül 3 százalékkal nőhet az idén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 06., 09:45
Átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia készül, a kormányzat csökkentené a piactorzító intézkedéseket, köztük kivezetné az árrésstopot, és 3 milliárd forintot fordít a vidéki kisüzletek fejlesztésére – többek között ezek hangzottak el a 2026-os Európai Kereskedelem Napján, 2026. november 5-én. A VOSZ által szervezett rendezvénynek az Országház adott otthont.
2026-11-05 15:05:00
A globális minimumadó szabályai alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok magyar csoporttagjainak 2026. november 20-ig kell benyújtaniuk a 2025. üzleti évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallást, ha naptári éves üzleti évet követnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS