Meglepték az elemzőt az augusztusi adatok

Ipari termelési és kiskereskedelmi forgalmi adatokat tett közzé a KSH október 6-án. Augusztusban az ipari termelés volumene mindössze 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint, ami lényegesen elmaradt az általunk várt 4 százaléktól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján a havi index 2,7 százalékkal csökkent. A termelés az év első nyolc hónapjában 15,3 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.

A KSH közleménye szerint a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás teljesítménye jelentősen csökkent. A visszaesést elsősorban a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások okozták. Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása emelkedett.

A visszafogott teljesítmény hátterében tehát vélhetően döntően az autóipari leállások álltak. A szokásos nyári leállások mellett most az alkatrészhiány miatt bekövetkező rendhagyó kényszerszünetek vezettek a várttól elmaradó teljesítményhez a szektorban.

Előretekintve sajtóinformációk szerint szeptemberben újabb leállások fékezhették a termelést. Az utolsó negyedévben sem számíthatunk számottevő bővülésre, mivel a külső környezet egyre kevésbé támogató. A kecskeméti Mercedes-gyár is a termelése visszafogására kényszerül a globális kínálati kapacitáskorlátok miatt. A járműipar és a hozzá kapcsolódó alágak mérsékelt teljesítményét azonban továbbra is ellensúlyozhatják az akkumulátorgyártásban és a vegyiparban kiépülő új kapacitások, melyek támogatják az ipar bővülését.

Az iparral szemben a kiskereskedelmi adatok kisebb pozitív meglepetést hoztak. Kedvező, hogy havi szinten már kissé nőtt a forgalom augusztusban – 0,5 százalékkal - a júliusi csökkenés után. Éves összehasonlításban pedig a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal emelkedett, meghaladva a 3 százalék körüli várakozást. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 2,3 százalékos volt az éves naptárhatástól megtisztított volumenindex.

Bár az adat kisebb pozitív meglepetést hozott, a lényegi tendenciák nem változtak meg. A gazdaság nyár eleji újbóli megnyitását követően a fogyasztás szerkezete némileg megváltozott, mivel a háztartások jövedelmüket inkább szolgáltatásokra költötték, mint árucikkekre. A kiskereskedelmi forgalom így még mindig nem érte el teljesen a járvány előtti szintjét. Mindenesetre a további lassú forgalom-bővülés folytatódhat az év hátralévő részében, és a kiskereskedelmi forgalom éves átlagban körülbelül 3 százalékkal nőhet az idén.