Megdőlt a nyári áramfogyasztási rekord hétfőn

2024. 07. 16., 17:55

Megdőlt az idei nyári, valamint a mindenkori nyári rendszerterhelési csúcs hétfőn – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.

A rendszerterhelés csúcsértéke 6951 megawatt (MW) volt hétfőn a 19.45 és 20.00 óra közötti időszakban. Ez az érték 50 MW-tal nagyobb, mint a július 10-én, szerdán regisztrált 6901 MW, amit 30,3 Celsius fok napi átlaghőmérséklet mellett mértek.

Az eddig mért legmagasabb nyári rendszerterhelési értéket 2021. június 24-én regisztrálta a Mavir, 6940 MW-ot, ennél 11 MW-tal magasabb a hétfői érték. Az időjárási előrejelzés alapján nem zárható ki, hogy a héten még újra megdől a csúcs.

Nyáron, tartós összefüggő kánikula esetén inkább az esti órákra jellemzők a terhelési csúcsok, amikor a háztartásokban a klímaberendezések mellett már világításra is szükség van, és más elektromos berendezések is üzemelnek.

A 27 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet felett minden további 1 fok emelkedés legalább 100-200 MW-os nagyságrendben emelheti meg a napi rendszerterhelést, és ezáltal a napi csúcsértéket is. A magyar villamosenergia-rendszerben a szükséges tartalékkapacitások rendelkezésre állnak.

A magyarországi villamosenergia-rendszer valaha mért legnagyobb terhelése 7441 MW volt, amit 2024. január 22-én regisztráltak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS