Érezhetően kisebbek a jövedelmi különbségek 2010-hez képest az ország jobban vagy kevésbé fejlett régiói között az KSH legújabb adatai alapján, szintén kisebb a különbség a nők és férfiak jövedelme között – nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
2010 óta Magyarország mind a nyolc régiójában jelentősen nőtt az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, a növekedés átlagos üteme országos szinten meghaladja a 40 százalékot – mondta Rétvári Bence. Külön pozitívumként értékelte, hogy a kevésbé fejlett régiókban nagyobb volt a növekedés, ezzel a régiók közötti különbségek érezhetően csökkentek.
2010-hez képest tavaly már jóval kisebb volt a különbség a főváros és vidéki települések között. Ezt mutatja az az adat is, amely szerint tavaly már 10 százalékkal kisebb volt a különbség a leggazdagabbnak számító budapesti és a legszegényebbnek számító, észak-alföldi régió között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az észak-alföldi régióban az egy főre jutó éves bruttó jövedelem hét év alatt 42 százalékkal nőtt, ezzel a terület négy régiónál is gyorsabb ütemű fejlődést mutat.
2010-hez képest a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal az észak-alföldi régióban nőtt a foglalkoztatási ráta, sőt, itt nőtt a legnagyobb mértékben, az országos átlagot is meghaladva, 14 százalékkal a gazdaságilag aktívak aránya. Mindezek mellett az Észak-Alföldön 25 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ami szintén meghaladja az országos értéket, és a régiók között a legmagasabbnak számít.
Rétvári Bence szerint az egyre csökkenő területi különbségek azt tanúsítják, hogy a kormány intézkedései elérik céljukat: míg a szocialisták 2010-et megelőzően segélyezéssel tartották fenn a különbségeket, addig „a munkaalapú társadalom látható életszínvonalbeli emelkedést és országos kiegyenlítődést mutat”.
Magyarországon jelenleg a korábbiakhoz képest elképzelhetetlenül magas a foglalkoztatottság és rekord alacsony szinten van a munkanélküliség. A területi adatok alapján álláspontja szerint egyértelmű, hogy a segélyek helyett a munka a kulcs a nagyobb anyagi biztonsághoz.
A jövedelmek közötti különbségek mutatói nem csak területi alapon javultak. Hangsúlyozta: az országban az elmúlt években a nemek közötti bérkülönbség is egyértelműen csökkenő tendenciát mutat; nyolc év alatt eltűnt a férfiak és nők közötti bérkülönbség ötöde. Míg 2010-ben 17,6 százalékos volt az eltérés, addig 2016-ban már csak 14 százalékos.
Ezzel párhuzamosan a nők foglalkoztatási rátája is dinamikusan növekedett: a 2010-es 49,8 százalékról idén 62,5 százalékra emelkedett. Úgy fogalmazott: a balliberális kormányok csak nagyokat mondtak a nők helyzetének javításáról, valós intézkedéseik nem segítettek rajtuk. A gyed extra, a munkahelyvédelmi akció, a bölcsődefejlesztések, a Nők40 program, a gyermekek után járó pótszabadságok mind hozzájárulnak a nők gazdasági érvényesüléséhez, a női foglalkoztatás növeléséhez, amely 20 éve nem volt olyan magas szinten Magyarországon, mint most.
Az Eurostat adatai szerint 2017-ben az uniós országok között az 5. helyen állt Magyarország a női vezetők arányát tekintve. Magyarországon ez 39,4 százalék – ugyanennyi Svédországban, és csak Szlovénia, Lengyelország és Lettország előzi meg a magyarokat – nyilatkozta Rétvári Bence. (MTI)
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.