Már nem keresnek annyival többet a férfiak

2018. 12. 27., 08:00

Érezhetően kisebbek a jövedelmi különbségek 2010-hez képest az ország jobban vagy kevésbé fejlett régiói között az KSH legújabb adatai alapján, szintén kisebb a különbség a nők és férfiak jövedelme között – nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

2010 óta Magyarország mind a nyolc régiójában jelentősen nőtt az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, a növekedés átlagos üteme országos szinten meghaladja a 40 százalékot – mondta Rétvári Bence. Külön pozitívumként értékelte, hogy a kevésbé fejlett régiókban nagyobb volt a növekedés, ezzel a régiók közötti különbségek érezhetően csökkentek.

2010-hez képest tavaly már jóval kisebb volt a különbség a főváros és vidéki települések között. Ezt mutatja az az adat is, amely szerint tavaly már 10 százalékkal kisebb volt a különbség a leggazdagabbnak számító budapesti és a legszegényebbnek számító, észak-alföldi régió között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az észak-alföldi régióban az egy főre jutó éves bruttó jövedelem hét év alatt 42 százalékkal nőtt, ezzel a terület négy régiónál is gyorsabb ütemű fejlődést mutat.

2010-hez képest a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal az észak-alföldi régióban nőtt a foglalkoztatási ráta, sőt, itt nőtt a legnagyobb mértékben, az országos átlagot is meghaladva, 14 százalékkal a gazdaságilag aktívak aránya. Mindezek mellett az Észak-Alföldön 25 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ami szintén meghaladja az országos értéket, és a régiók között a legmagasabbnak számít.

Rétvári Bence szerint az egyre csökkenő területi különbségek azt tanúsítják, hogy a kormány intézkedései elérik céljukat: míg a szocialisták 2010-et megelőzően segélyezéssel tartották fenn a különbségeket, addig „a munkaalapú társadalom látható életszínvonalbeli emelkedést és országos kiegyenlítődést mutat”.

Magyarországon jelenleg a korábbiakhoz képest elképzelhetetlenül magas a foglalkoztatottság és rekord alacsony szinten van a munkanélküliség. A területi adatok alapján álláspontja szerint egyértelmű, hogy a segélyek helyett a munka a kulcs a nagyobb anyagi biztonsághoz.

A jövedelmek közötti különbségek mutatói nem csak területi alapon javultak. Hangsúlyozta: az országban az elmúlt években a nemek közötti bérkülönbség is egyértelműen csökkenő tendenciát mutat; nyolc év alatt eltűnt a férfiak és nők közötti bérkülönbség ötöde. Míg 2010-ben 17,6 százalékos volt az eltérés, addig 2016-ban már csak 14 százalékos.

Ezzel párhuzamosan a nők foglalkoztatási rátája is dinamikusan növekedett: a 2010-es 49,8 százalékról idén 62,5 százalékra emelkedett. Úgy fogalmazott: a balliberális kormányok csak nagyokat mondtak a nők helyzetének javításáról, valós intézkedéseik nem segítettek rajtuk. A gyed extra, a munkahelyvédelmi akció, a bölcsődefejlesztések, a Nők40 program, a gyermekek után járó pótszabadságok mind hozzájárulnak a nők gazdasági érvényesüléséhez, a női foglalkoztatás növeléséhez, amely 20 éve nem volt olyan magas szinten Magyarországon, mint most.

Az Eurostat adatai szerint 2017-ben az uniós országok között az 5. helyen állt Magyarország a női vezetők arányát tekintve. Magyarországon ez 39,4 százalék – ugyanennyi Svédországban, és csak Szlovénia, Lengyelország és Lettország előzi meg a magyarokat – nyilatkozta Rétvári Bence. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS