Már 1 millió forint a budapesti panelgarzon négyzetméterára

2022. 09. 25., 13:12

A kisebb alapterületű eladásra kínált budapesti lakások tempósabb drágulást könyvelhettek el az elmúlt egy év során, mint a nagyobbak – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a fővárosi társasházi lakáskínálaton belül bemutatja a 40 négyzetméternél kisebb tégla és panelgarzon lakások és a 40-79 és a 80-119 négyzetméteres eladó budapesti lakásokra jellemző átlagos négyzetméterárakat.

A korábbinál bizonytalanabb gazdasági körülmények, az infláció felgyorsulása miatt növekvő mindennapi kiadások, a rezsiszabályok változásához köthető óvatosság nyomot hagyott a budapesti lakáspiacon. Az eladásra szánt ingatlanoknál felértékelődtek a kisebb alapterületű lakások. A változás következtében egy-egy téglaépítésű és panelgarzon közötti árkülönbség szinte teljesen eltűnt” – mondta Balogh László.

Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője hozzátette: „A garzonlakások népszerűsége annak is köszönhető, hogy a kisebb alapterületük miatt ezeknek a rezsiköltsége is alacsonyabb. Ráadásul az infláció miatt az ingatlanpiacra menekülő befektetők is ezeket keresik a legjobban.”

Az ingatlan.com adatai szerint szeptember közepén az eladásra kínált, legfeljebb 119 négyzetméteres budapesti lakások átlagos négyzetméterára 957 ezer forintot tett ki. Ez 20 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten.

Ehhez képest a 40 négyzetméter alatti lakásoknál picit magasabb, 21 százalékos áremelkedés következett be, ennek eredményeként 1,02 millió forintra kapaszkodott az átlagár. Ugyanakkor ebben a méretkategóriában, azaz egy átlagos panelgarzon ára 26 százalékkal 957 ezer forintra nőtt. A téglaépítésű társaikat 1,04 milliós összeg jellemezte, ez pedig 22 százalékos áremelkedést takar.

A 40-79 négyzetméteres lakások esetében a paneleknél 30 százalékkal 780 ezer forintra, a téglaépítésűeknél 21 százalékkal, kereken 1 millió forintra nőtt a négyzetméterár. Az egy kategóriával nagyobb alapterületű, 80-119 négyzetméteres lakásoknál hiányoznak a panelek, hiszen ekkora méretben ritkának számítanak. Az ilyen méretű téglaépítésű lakásokat 988 ezer forintos négyzetméteráron kínálták a tulajdonosok eladásra. Ez 18 százalékos növekedést jelent éves szinten.

Az ingatlan.com szakértője szerint utóbbiak átlagtól elmaradó áremelkedése is azt jelzi, hogy a vevők igyekeznek a kisebb alapterületű, ezáltal összességében olcsóbb lakások felé fordulni.

(ingatlan.com)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS