Májusban 4 millió 686 ezer volt a foglalkoztatottak száma

2022. 06. 23., 10:57

2022. májusában a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 4 millió 686 ezer volt. A március-májusra a foglalkoztatottak átlagos létszáma egy év alatt 99 ezerrel 4 millió 693 ezerre nőtt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2022. március–májusban az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 99 ezer fővel több, 4 millió 693 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 18 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké minimálisan, 5 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 585 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,2 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 23 ezer fős növekedéssel 2 millió 428 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk 1,2 százalékponttal, 78,7 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 65 ezerrel, 2 millió 157 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 265 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 26,9 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 88,3 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,6 százalékponttal, 64,9 százalékra emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS