Májusban 4 millió 607 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon

2021. 06. 29., 12:00

2021 májusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 607 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakát 55 ezerrel, az előző hónap értékét 47 ezer fővel haladta meg. 2021. március–májusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 594 ezer fő volt, 44 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt, a külföldön dolgozók körében csökkent a foglalkoztatottság – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal.

2021. májusban:

A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 607 ezer fő volt, ami az előző hónapnál 47 ezerrel, a tavaly májusinál 55 ezer fővel több.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 72,6% volt, ami az áprilisi értéknél 0,7 százalékponttal, az előző év májusinál 1,6 százalékponttal magasabb volt.

2021. március–májusban az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 44 ezerrel több, 4 millió 594 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 65 ezer fővel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké kismértékben (4 ezerrel), a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig nagyobb mértékben (17 ezerrel) csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 497 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 72,3 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 20 ezerrel, 2 millió 405 ezer főre, a foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal, 77,4 százalékra emelkedett. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 13 ezer fővel, 2 millió 91 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 67,2 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 272 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 27,6 százalékra emelkedett. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 86,2 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,9 százalékponttal, 61,4 százalékra nőtt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS