Lakótelepi lakásárak Budapesten: töretlen az emelkedés

2019. 03. 07., 16:16

A tavalyi évben sem állt meg a panelek áremelkedése, sőt egyes lakótelepek most indultak igazán növekedésnek. Vizafogón már a 600 ezer forintot is eléri az átlagos négyzetméterár, de a skála másik végén álló Havanna lakótelepen se kapunk ingatlant 380 ezer forintos négyzetméterár alatt – derül ki a Duna House elemzéséből.

A legkedvezőbb áron elérhető lakástípus esetében sem mindegy a lokáció. Az egyes lakótelepek ingatlanjai között több százezer forintos különbség is lehet négyzetméterenként. „A vizsgálatba bevont budapesti lakótelepeken az átlagos négyzetméterár 380 és 610 ezer forint között mozog, nagy általánosságban 450-480 ezer forinttal számolhattunk a tavalyi év második felében” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

2017-hez képest legnagyobb mértékben a Havanna és a Vizafogó lakótelepeken nőttek az árak, előbbi esetében 71, utóbbi esetében pedig 63 százalékos emelkedésről beszélhetünk. A legkevésbé Gazdagréten, illetve a József Attila lakótelepen volt intenzív a drágulás, 36 és 43 százalék. A folyamatosan fejlődő lakótelepeken az idei évben is jelentős emelkedést várnak a szakemberek. „A tömegközlekedést érintő bejelentések és egyéb beruházások híre szinte azonnal megjelenik az ingatlanárakban is.”

A Duna House Budapesti Panel Árindexe 2018 utolsó negyedévében már 211 százalékponton állt nominál értéken, de reálértéken is 56 százalékponttal magasabbak az árak, mint 2008 elején voltak. „A panellakások négyzetméterára emelkedett legintenzívebben a fellendülés óta, és még nem állt meg a növekedés, amelyet a legfrissebb adatok is alátámasztanak” – tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS