Lakáspiac: jobb helyzetbe kerülhetnek a vevők

2022. 12. 01., 18:21

Ahogyan arra számítani lehetett, novemberben a korábbi hónapokhoz képest markánsabb különbség alakult ki az országos lakáspiacon a kínálat és a kereslet között – derül ki az ingatlan.com összefoglalójából, amely az egyes megyékre bontva ismerteti a legfrissebb számokat.

A legtöbb megyében jókora bővülés látható

Novemberben az egy évvel korábbinál 2 százalékkal több használt lakóingatlan került be újonnan a kínálatba. Összesen több mint 33 ezer friss hirdetés jelent meg a magánszemélyek és az ingatlanközvetítőknek köszönhetően. November végén pedig összesen több mint 170 ezer eladó ingaltanhirdetésből válogathattak a vevők, ami több mint 12 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten. Az országon belül komoly eltérések láthatóak a kínálat alakulásában. Tizenhárom megyében bővülés történt: Fejér, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom, Békés megyében ráadásul jelentős, 30–41 százalékkal nőtt a friss kínálat a múlt novemberben feladott lakóingatlan hirdetésekhez képest. Emellett Csongrád-Csanádban, Veszprémben, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Hevesben, Zalában, Baranyában, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2–20 százalékkal nőtt az eladósorba került ingatlanok száma. A fővárost pedig stagnálás jellemezte.

„A jelentős kínálatbővülést elkönyvelő megyékben az aktívan lakást kereső vevők a korábbinál sokkal kedvezőbb helyzetben vannak. A nagyobb választék mellett már az alkupozíciójuk is erősebb lett” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. – Az eladóknak emiatt érdemes rugalmasnak lenniük. Ha sokáig nem érkezik ajánlat a lakásra vagy házra, de fontos szempont számukra a gyors eladás, akkor tanácsos engedni a kínálati árból.”

Sok vevő még kivár

A kereslet továbbra is mérséklődőben van a használt lakások piacán. A szakember közölte, hogy novemberben több mint 40 százalékkal kevesebben érdeklődtek a kínálatban szereplő lakóingatlanokért, mint 2021 novemberében. A keresletet tekintve is tetemes eltérések vannak az országon belül. A legkisebb csökkenés Jász-Nagy-Szolnok megyében történt (21 százalék), a legnagyobb mértékben pedig Pest megyében esett vissza a kereslet (57 százalék). Budapesten feleannyi érdeklődés történt novemberben, mint egy évvel ezelőtt. Az ingatlan.com szakértője szerint a korábbinál kisebb kereslet a gazdasági bizonytalanság mellett annak is köszönhető, hogy a késő őszi hónapok sosem tartoztak a legerősebbek közé a lakáspiaci forgalom szempontjából.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS