Lakásár-emelkedés: „világbajnoki” dobogós a budapesti adat

2019. 01. 09., 17:44

A kínai Xi’an és az indiai Ahmedabad után Budapesten nőttek legnagyobb mértékben az ingatlanárak az elmúlt évben, derül ki a Knight Frank globális lakáspiaci indexéből.

A tanulmány szerint Budapesten 19 százalékos volt az áremelkedés 2017 és 2018 harmadik negyedéve között, ezt a Duna House adatai is alátámasztják.

A hazai ingatlanközvetítő hálózat adatai alapján ugyanezen időszakot összevetve hasonló adatot kapunk. A Duna House átlagosan 21 százalékos növekedést mért 2017 és 2018 harmadik negyedéve között Budapesten. „A főváros egészét tekintve is folyamatosan emelkedő árakat tapasztalunk, de a legnagyobb mértékben a panellakások árai nőttek a tavalyi adatokhoz képest. Régiós szinten elérhetőbb árakon tudunk ingatlant vásárolni, mint a közeli Bécsben, Prágában vagy Varsóban” – közölte Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

A Knight Frank listájának legjobb 10 helyezettje közé Európából még Portó (16,6 százalék), Rotterdam (15,7 százalék) és Amszterdam (13,1 százalék) került be. A szomszédos fővárosok közül Zágráb végzett legelőrébb (16. hely), ahol 11,5 százalékos volt az áremelkedés. Zágrábot Bukarest követte, Románia fővárosa azonban csupán az 56. helyen zárt, 5,6 százalékos növekedéssel. Az index számításához a szerző hivatalos állami statisztikákat és a központi bankok adatait használta fel. Az angol nyelvű tanulmány itt olvasható el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS