K&H: több mint 80 négyzetméteres ingatlanban élnek a 30-59 évesek

2023. 11. 25., 10:23

Négy év alatt számottevően, 64 százalékról 75 százalékra nőtt a saját lakással rendelkezők aránya a 30-59 évesek táborában a K&H biztos jövő friss felmérése szerint. A kutatás alapján a lakástulajdonosok átlagosan 12 évvel ezelőtt vásárolták az ingatlant, a legfiatalabb, harmincas korosztály tagjainak 52 százaléka pedig az elmúlt öt évben jutott saját lakáshoz.

Jelentősen nőtt a lakóingatlanban tulajdonnal rendelkezők aránya az elmúlt években a K&H harmadik negyedévben készült kutatása szerint, amely a 30-59 évesek lakhatási körülményeit elemezte.

Mekkora és milyen?

A válaszadók több mint fele önálló családi házban lakik, arányuk a harmadik negyedévben 56 százalékos volt. Közel ötödük – 19 százalékuk – lakótelepi panellakásban, 10 százalékuk társasházban, 8 százalékuk pedig lakóparki ingatlanban él, 7 százalékos a sor- vagy ikerházat említők aránya.

A kutatás szerint az átlagos lakásméret 82 négyzetmétert tesz ki, ez nem jelent változást a korábbi évekhez viszonyítva. A fővárosi lakóingatlanok a legkisebb alapterületűek, átlagban 62 négyzetméteresek, míg a falvakban 92 négyzetméterről van szó.

Mikortól?

A válaszadók 75 százaléka a saját lakóingatlanában él, az arányuk az utóbbi években fokozatosan emelkedett: 2019-ben még 64 százalék volt, egy évvel később 66 százalékot tett ki, majd 2021-ben és 2022-ben egyaránt 70 százalékos eredmény született. Közben a szülők tulajdonában lévő ingatlanban élők aránya a három és négy évvel korábbi 17 és 19 százalékról idén 12 százalékra esett vissza – vagyis míg korábban a középkorúak majdnem ötöde élt a szülők kezében lévő ingatlanban, addig mostanra csak a nyolcadukra igaz ez. 12 százalékuk bérelt lakásban él, ami megfelel az elmúlt három év eredményeinek, ugyanakkor alulmúlja a 2019-ben mért 16 százalékot.

A saját lakásban élők átlagosan 12 éve szerezték meg az ingatlant, ahol élnek, 33 százalékuk pedig az elmúlt öt év során jutott hozzá. Korosztályonként különböző eredmények születtek, hiszen a legfiatalabbak nem vásárolhattak maguknak annyira régen lakást: a harmincasok 52 százaléka vásárolt lakást az elmúlt öt évben, a negyveneseknek 34 százaléka, az ötveneseknek pedig mindössze a 13 százaléka.

Nemcsak ingatlan vásárlásakor, hanem a már meglévő ingatlanunk átépítésekor, bővítésekor, korszerűsítésekor, vagy akár a benne lévő berendezések cseréjekor is növekszik annak értéke. Ezért érdemes minden évben megnéznünk a lakásbiztosításunk tartalmát, különösen a benne szereplő biztosítási összegeket és fedezeteket.

„Éves átvizsgálás hiányában valószínűleg az már nem nyújt megfelelő biztosítási védelmet. Az elmúlt években, jelentősen drágult az ingatlanok újértéke, emellett magasabb lett a lakásban mindennapos eszközök, tárgyak, gépek értéke, melyek esetleges hibaelhárítását a megbízott szakemberek is magasabb költséggel vállalják” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025. 07. 09., 11:40
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS