K&H: több mint 80 négyzetméteres ingatlanban élnek a 30-59 évesek

2023. 11. 25., 10:23

Négy év alatt számottevően, 64 százalékról 75 százalékra nőtt a saját lakással rendelkezők aránya a 30-59 évesek táborában a K&H biztos jövő friss felmérése szerint. A kutatás alapján a lakástulajdonosok átlagosan 12 évvel ezelőtt vásárolták az ingatlant, a legfiatalabb, harmincas korosztály tagjainak 52 százaléka pedig az elmúlt öt évben jutott saját lakáshoz.

Jelentősen nőtt a lakóingatlanban tulajdonnal rendelkezők aránya az elmúlt években a K&H harmadik negyedévben készült kutatása szerint, amely a 30-59 évesek lakhatási körülményeit elemezte.

Mekkora és milyen?

A válaszadók több mint fele önálló családi házban lakik, arányuk a harmadik negyedévben 56 százalékos volt. Közel ötödük – 19 százalékuk – lakótelepi panellakásban, 10 százalékuk társasházban, 8 százalékuk pedig lakóparki ingatlanban él, 7 százalékos a sor- vagy ikerházat említők aránya.

A kutatás szerint az átlagos lakásméret 82 négyzetmétert tesz ki, ez nem jelent változást a korábbi évekhez viszonyítva. A fővárosi lakóingatlanok a legkisebb alapterületűek, átlagban 62 négyzetméteresek, míg a falvakban 92 négyzetméterről van szó.

Mikortól?

A válaszadók 75 százaléka a saját lakóingatlanában él, az arányuk az utóbbi években fokozatosan emelkedett: 2019-ben még 64 százalék volt, egy évvel később 66 százalékot tett ki, majd 2021-ben és 2022-ben egyaránt 70 százalékos eredmény született. Közben a szülők tulajdonában lévő ingatlanban élők aránya a három és négy évvel korábbi 17 és 19 százalékról idén 12 százalékra esett vissza – vagyis míg korábban a középkorúak majdnem ötöde élt a szülők kezében lévő ingatlanban, addig mostanra csak a nyolcadukra igaz ez. 12 százalékuk bérelt lakásban él, ami megfelel az elmúlt három év eredményeinek, ugyanakkor alulmúlja a 2019-ben mért 16 százalékot.

A saját lakásban élők átlagosan 12 éve szerezték meg az ingatlant, ahol élnek, 33 százalékuk pedig az elmúlt öt év során jutott hozzá. Korosztályonként különböző eredmények születtek, hiszen a legfiatalabbak nem vásárolhattak maguknak annyira régen lakást: a harmincasok 52 százaléka vásárolt lakást az elmúlt öt évben, a negyveneseknek 34 százaléka, az ötveneseknek pedig mindössze a 13 százaléka.

Nemcsak ingatlan vásárlásakor, hanem a már meglévő ingatlanunk átépítésekor, bővítésekor, korszerűsítésekor, vagy akár a benne lévő berendezések cseréjekor is növekszik annak értéke. Ezért érdemes minden évben megnéznünk a lakásbiztosításunk tartalmát, különösen a benne szereplő biztosítási összegeket és fedezeteket.

„Éves átvizsgálás hiányában valószínűleg az már nem nyújt megfelelő biztosítási védelmet. Az elmúlt években, jelentősen drágult az ingatlanok újértéke, emellett magasabb lett a lakásban mindennapos eszközök, tárgyak, gépek értéke, melyek esetleges hibaelhárítását a megbízott szakemberek is magasabb költséggel vállalják” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS