K&H: havonta átlagosan 190 ezer forint a huszonévesek jövedelme

2024. 04. 12., 11:10

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt.

Hosszú sorozat után változott a fiatalok anyagi helyzete, ami a személyes jövedelmüket illeti. A K&H ifjúsági index 2012 óta minden negyedévben bemutatja, hogyan alakul a 19-29 éves korosztály tagjainak személyes jövedelme. A legfrissebb felmérés szerint 2024 első negyedévében 190 ezer forint volt a fiatalok átlagos személyes jövedelme. Ez az összeg az elmúlt négy negyedév értékeihez hasonlóan a legmagasabbak közé tartozik a kutatás történetében, ugyanakkor nagyon hasonló az előző három negyedévben mért értékekhez, azaz a növekedés egyelőre megállt.

Hosszabb távon nézve 2012-2016. kötött stabil, 75 ezer forint körüli átlagos nettó jövedelem volt a jellemző, amit fokozatos emelkedés követett egészen 2022 végéig. Ám az akkori hatalmas ugrást követően az elmúlt egy év negyedéves méréseiben a fiatalok átlagos nettó jövedelme mindig csak alulról súrolta a 200 ezer forintos lélektani határt.

A kutatás szerint továbbra is nagyon nagy a szórás a korosztályon belül. A válaszadók 13 százaléka azt mondta, hogy nincs semmilyen jövedelme. 15 százalékuk kevesebb, mint 50 ezer forintról számolt be, 8 és 5 százalékuknak 50-74, illetve 75-99 ezer forint jut egy-egy hónapra. Ez egyben azt is jelenti, hogy tízből négy huszonévesnek 0 és 100 ezer forint közötti havi jövedelemmel kell beérnie.

A 100-200 ezer, a 200-300 ezer és a 300-400 ezer forint közötti sávba tartozók aránya egyaránt 17-17 százalék. Összességében tehát a fiatalok több mint fele 100-400 ezer forintos összegből gazdálkodhat. A másik végletet az a 4 százalék jelenti, akik havonta több mint 500 ezer forint nettó bevétellel rendelkeznek.

Mindezt természetesen nagy mértékben befolyásolja az, hogy inaktívakról, legfeljebb csak alkalmi munkát vállaló diákokról vagy teljes munkaidős aktív dolgozókról van-e szó. Így az utóbbi csoportba tartozók 273 ezrével szemben a diákok átlagos keresete csak 179 ezer forit, míg az inaktívak körében 102 ezer forint az átlag.

Hasonlóképpen, korcsoportonként is nagy az eltérés, hiszen a döntően még diákokból álló 19-25 évesek átlagos 156 ezer forintos nettó jövedelméhez képest a 26-29 éves korosztályé már 251 ezer forintra nő. Régiók szerint pedig a fővárosi fiatalok 229 ezres átlaga magasabb a megyeszékhelyeken élők 219 ezres és a kisebb városok huszonéves lakosainak 192 ezres átlagához képest.

A K&H ifjúsági index szerint a fiatalok kevesebb mint ötöde – 19 százaléka – elégedett a jelenlegi anyagi helyzetével. Majdnem 40 százalékuk semleges álláspontot képvisel, tehát nem elégedetlen, de nem is teljesen elégedett, 44 százalékuk viszont kedvezőtlennek látja a lehetőségeit. A többségük – több mint 60 százalékuk – azonban a jövő illetően optimista, azaz kisebb-nagyobb mértékű javulásra számít a következő időszakban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 28., 10:10
A szerződés alapvető jellemzője, hogy a felek egybehangzó akaratát fejezi ki. Mi a helyzet akkor, hogy az egyik szerződő felet tévedésbe ejtették, és emiatt döntött a szerződéskötés mellett? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-05-29 15:10:00
2024 I. negyedévének végén 56 ezer forint volt a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja, ez az összeg az előző negyedévi átlagot 7 százalékkal, az egy évvel korábbinál 11 százalékkal haladja meg – tájékoztatott a jegybank.
2024-05-29 09:00:27
Nehéz elvonatkoztatnom a csehszlovák múltamtól – még bőven szocializmus volt, mikor először kóstoltam Komáromban mogorva nagyapám mellett álldogálva a majonézes halsalátát, vagyis a treskát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS