K&H: 21 százalékos éves árváltozást mutat a gyerekinflációs kosár

2023. 02. 02., 10:18

Tovább tart az árak erőteljes emelkedése a gyerekek által használt mindennapos termékek esetében – derül ki a K&H gyerekinflációs kosarából. A többek között gyerekcipőt, joghurtot, narancslét és kakaós csigát tartalmazó kosár egy év alatt 21 százalékkal, 2019 decemberéhez képest pedig több mint 30 százalékkal drágult. Például a kakaós csiga ára éves szinten 53, hároméves összevetésben pedig 81 százalékkal nőtt.

Évtizedes csúcsra ugrott tavaly decemberben a magyarországi infláció. Az árindex 24,5 százalékos drágulást mutatott 2021 utolsó hónapjához képest. Ezen belül az élelmiszerek közel 45 százalékkal drágultak. A kiemelkedő áremelkedés a legfiatalabbakat is érinti. A K&H a hivatalos statisztikai adatok alapján összeállította a gyermekek inflációs kosarát, amelyben helyet kapott a gyümölcsjoghurt, a kakaós csiga, a hamburger, a narancslé, a jégkrém, valamint a hátizsák és a gyerekcipő is.

Ezek a termékek összesen 27 482 forintba kerültek tavaly decemberben, szemben az egy évvel korábbi 22 727 forinttal, vagyis éves szinten 21 százalékkal drágultak a szóban forgó termékek. Még tetemesebb, 31 százalékos az áremelkedés mértéke 2019 decemberéhez képest.

Tételek, százalékok

A gyümölcsjoghurt 206 forintos árral zárta a 2022 évet, ez 36 és 54 százalékos emelkedésnek felel meg az egy és három évvel korábbihoz képest. A kakaós csiga 257 forintba került tavaly decemberben, míg tizenkét hónappal korábban 168 forintot kellett érte fizetni, 2019 végén pedig 142 forintba került. Azaz 53 és 81 százalékos áremelkedést tudhat maga mögött. A hamburger 1320 forintos ára 46 és 99 százalékos többletet jelent ebben az összevetésben. A 0,9-1 literes dobozos jégkrém ára visszafogottabban, 26 és 42 százalékkal nőtt, 1820 forintra. A hátizsák átlépte a 10 ezer forintos szintet, ami 2021 végéhez viszonyítva 26 százalékos emelkedésnek felel meg. A gyerekcipőknél ment végbe a legmérsékeltebb növekedés: a tavaly decemberi 12 910 forint 13 százalékkal múlja felül a 2021 végi összeget, 2019-hez képest pedig 18 százalékkal kerültek többe.

A gyerekinflációs kosár alapján látható, hogy a fiatalok zsebpénzfedezetű kiadásait is érzékenyen érinti az infláció. Ez a szülők számára azt jelenti, hogy vagy kénytelenek az áremelkedés miatt hiányzó összeget pótolni, vagy felkészíteni a gyermeket a tudatos vásárlásra és a takarékoskodásra. Többek között például arra, hogy csak a valóban szükséges dolgokra költsenek és tervezzenek előre. Ebben pedig több szempontból is kézzelfogható segítséget nyújt nekik a K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedője és tananyaga. A diákoknak megrendezett versenyben a résztvevők játékos formában sajátíthatják el, hogyan kell tudatosan kezelni a pénzügyeket, emellett izgalmas feladatokon keresztül mérhetik össze a tudásukat más iskolásokkal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS