Jelentősen bővült a napenergia kapacitás Magyarországon

2024. 01. 11., 11:10

2024 elejére 1632 megawattal nőtt a napelemes rendszerek beépített teljesítménye Magyarországon. A tavalyi gyarapodás több mint másfélszerese a korábbi rekordévben, 2022-ben regisztrált növekedésnek. Az új éves csúccsal 5600 megawatt fölé emelkedett az összes napenergia kapacitás. A következő évtized elejére a korábbi vállalás kétszerese, 12 gigawatt az új célszám.

Az átviteli rendszerirányító MAVIR előzetes adatai szerint 2024 elejéig 5649 megawatt napelemes kapacitást kapcsoltak rendszerbe Magyarországon. Az ipari naperőművek 3332 megawattját a háztartási méretű létesítmények 2317 megawattja egészíti ki. A 2023-as növekedés nemcsak bármely korábbi esztendő adatát múlja felül, hanem több új teljesítmény létesítését is takarja annál, mint amennyi 2020-ig kiépült (1415 megawatt).

A tavalyi bővülés közel fele-fele arányban származott az ipari és a háztartási méretű erőművek üzembe helyezéséből. Az 50 kW feletti naperőműparkok múlt nyáron érték el eddigi teljesítménycsúcsukat, augusztus 12-én déltájban több mint 2731 megawattot termelve.

A háztartási méretű kiserőművek darabszáma 2023-ban felülmúlta a negyedmilliót. Már negyedével több ilyen létesítmény működik tehát hazánkban, mint amennyit a korábbi becslés 2030-ra tartott elérhetőnek. A népszámlálási adatok szerint a 2010 után épült, legalább 100 négyzetméteres lakóingatlanok több mint negyedén van napelem.

A zöldenergia fokozott hasznosítását 2024-ben számos kedvező változással, szabályozási és pénzügyi eszközökkel egyaránt ösztönzi a kormány. A háztartásokat 75 milliárd forint keretösszegű pályázat támogatja a napelemet és tárolót egyszerre tartalmazó modern rendszerek telepítésében. A Napenergia Plusz Program jóvoltából a lakossági felhasználók körében is folytatódhat a napenergia lendületes térnyerése Magyarországon.

Az időjárásfüggő megújulók gyors elterjedése komoly kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányítót. A MAVIR a tavalyelőtti 293-hoz képest tavaly 1045 negyedórában tapasztalt 400 megawattot meghaladó kiegyenlítetlenséget. Jelentősen megszaporodtak a nulla vagy negatív áras órák is a hazai áramtőzsdén, 2023-ban összesen 96 volt belőlük, több, mint a megelőző tíz évben összesen. A megújulós teljesítmény ugrásszerű növekedéséhez jelentős hálózati és tárolói beruházásokkal szükséges alkalmazkodni az ellátás biztonságának megőrzése érdekében.

Idén ezért is kapcsolnak újabb fokozatba az áramhálózati beruházások, még több helyszínen kezdődnek meg alállomási és távvezetéki korszerűsítések, kapacitásbővítések. A következő évekre tervezett fejlesztések további több ezer megawattnyi zöldenergia-termelő teljesítmény biztonságos befogadását alapozzák meg.

A villamosenergia-rendszer terhelését csökkentik, rugalmasságát növelik az energiatárolói beruházások is. A hazai vállalkozásokat egy januárban induló önálló kiírás támogatja a tárolók létesítésében. A cégeknek szóló 62 milliárd forintos pályázat eredményeként a jelenlegi összteljesítményt hússzorosan felülmúló ipari tárolói kapacitás épülhet ki 2026 nyarára. (Energiaügyi Minisztérium)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS