Jegybanki elemzés az infláció alakulásáról

2024. 06. 10., 17:10

A májusi inflációs adatokat Rippel Géza foglalta össze.

2024 májusában a fogyasztói árak éves összevetésben 4,0 százalékkal emelkedtek; havi bázison a teljes fogyasztói kosár esetében 0,1 százalékkal csökkentek az árak, míg a maginflációs körben 0,5 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető.

Az éves bázisú fogyasztóiár-index 0,3 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az infláció emelkedését az üzemanyagok (+0,2 százalékpont) és a szabályozott árú termékek (+0,2 százalékpont) árdinamikájának bázishatások miatti növekedése okozta, melyet részben ellensúlyozott a piaci szolgáltatások (mínusz 0,1 százalékpont) inflációt csökkentő hatása. Utóbbi következtében az éves bázisú maginfláció 0,1 százalékponttal csökkent.

Az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés mértéke az infláció esetében alacsonyabb volt az év ezen időszakára jellemző historikus átlagnál, míg a maginfláció esetében a havi átárazás a historikus átlag felett alakult. Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár ára az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal emelkedett, míg az alapfolyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított havi bázisú maginfláció 0,5 százalék volt.

A májusi átárazások mértéke az iparcikkek és az élelmiszerek esetében a historikus átlag alatt, míg a piaci szolgáltatások esetében a historikus átlagnál magasabban valósult meg. Az inflációs főcsoportok árváltozásai:
– Az iparcikkek éves inflációja az előző hónaphoz hasonlóan 1,7 százalékon alakult. A termékcsoport árai nem változtak az előző hónaphoz képest. A tartós iparcikkek árai havi alapon 0,2 százalékkal csökkentek, amit a teljes termékcsoport szintjén ellensúlyoztak a nem tartós iparcikkek 0,1 százalékkal emelkedő árai.
– A piaci szolgáltatások éves bázisú árindexe 9,7 százalékra csökkent. Havi összevetésben az árak 1,0 százalékkal nőttek, amit elsősorban a telekommunikációs és a banki szolgáltatások visszatekintő átárazása magyarázott.
– Az MNB besorolása szerinti élelmiszerek inflációja -1,9 százalék volt, a termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek ára 1,2, a feldolgozott élelmiszereké 2,4 százalékkal csökkent éves összevetésben. A KSH adatközlése szerint 1,0 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, amelybe beletartoznak az éttermi étkezések 8,1 százalékkal emelkedő árai is. Áprilishoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek ára 0,3 százalékkal mérséklődött, míg a feldolgozott élelmiszereké 0,2 százalékkal emelkedett.
– Az üzemanyagok ára havi összevetésben 4,4 százalékkal csökkent a világpiaci olajárak és az árrések csökkenése következtében. A termékcsoport átlagára éves bázison 9,2 százalékkal emelkedett. A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai áprilishoz képest 0,3 százalékkal csökkentek, amit a vezetékes gáz árának csökkenése okozott. Utóbbi annak a következménye, hogy nőtt az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá eső lakossági fogyasztás aránya.

A lakossági inflációs várakozások emelkedtek májusban a megelőző hónaphoz képest. A kiskereskedelmi értékesítési árakra vonatkozó vállalati árvárakozások és a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások is csökkentek májusban, így továbbra is érdemben a 2022-es értékek alatt alakul mindkét mutató.

Rippel Géza elemzését Baksay Gergely, a Közgazdasági és költségvetési elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgató hagyta jóvá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS