Izer Norbert: Magyarország az EU második legnagyobb adócsökkentője

2019. 11. 24., 13:30

Magyarország az adócsökkentés mintaállama. Az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés 2017-ben, a tavalyi mérsékléssel pedig ezüstérmes lett az ország – közölte Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-vel.

A majdnem egy százalékpontos csökkentést 2017-ben és 2018-ban is úgy sikerült elérni, hogy közben az unióban nőtt az átlagos közteher – mondta az államtitkár.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a GDP-arányos adóterhelés a 2017-es 38,4 százalék után tavaly 37,6 százalékra csökkent, ami a tavaly megszerzett első helyezés után az idén ezüstérmes helyet hozott az országnak a tagállamok közt folyó adócsökkentési versenyben. A folyamatosan mérséklődő tendencia azért is kiemelkedő, mert míg az úgynevezett adócentralizációs ráta jelentősen csökkent Magyarországon, addig az Európai Unióban 40,2 százalékról 40,3 százalékra nőtt – kommentálta az adatokat az államtitkár.

Az eredmény nem meglepő, hiszen tavaly az adócsökkentések 290 milliárd forintot hagytak a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál – szögezte le Izer Norbert.

Emlékeztetett arra, hogy 2018-ban csökkent az internet, a hal, a sertésbelsőségek, a vendéglátás áfája. Elmondta, hogy több mint 360 ezer családot érintett a két gyermek után járó adókedvezmény összegének megemelése, sőt a lakáskiadók is mentesültek a 14 százalékos eho fizetési kötelezettség alól. A kisvállalati adó kulcsa egy százalékponttal (13 százalékra) csökkent. A társasági adó bővülő kedvezményei mellett jelentősen – 22 százalékról 19,5 százalékra – mérséklődött a szociális hozzájárulási adó mértéke is tavaly.

A kormány adópolitikájának a fókuszában az adócsökkentés és az egyszerűsítés áll és – szemben az uniós trenddel – Magyarországon az adócsökkentések folytatódnak - hangsúlyozta Izer Norbert.

„Előkelő helyünket az uniós rangsorban meg tudjuk tartani, hiszen az adócsökkentések évről-évre könnyítik az adózók helyzetét” – jegyezte meg az államtitkár. Kiemelte a szociális hozzájárulási adó csökkentését, amely a 2016-os 27 százalékos mértékhez képest összességében több mint 1200 milliárd forintot hagy idén decemberig a vállalkozásoknál. Tekintettel arra, hogy a szociális hozzájárulási adó folyamatos csökkentését a kormány 2016-os bérmegállapodása garantálja, ezért ez az összeg jövőre újabb több mint százmilliárddal nőhet – tette hozzá.

Izer Norbert megjegyezte, hogy 2020-ban szinte mindenkit érintenek az adócsökkentések: amellett, hogy a kormány a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosít, minden dolgozó nyugdíjast mentesít a járulékfizetés alól. A kkv-k se maradnak ki a sorból jövőre, hiszen a kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra mérséklődik, illetve a szálláshely-szolgáltatók forgalmi adóterhe 9 százalékponttal csökken. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS