Ingatlanárak: háromszoros a különbség a legolcsóbb és a legdrágább vármegyeszékhely között

2024. 10. 10., 17:10

Szeptemberben tovább gyorsult a lakásdrágulás üteme: éves összevetésben országosan 6,7 százalékkal, Budapesten 9,1 százalékkal nőttek az árak az ingatlan.com számítása szerint.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: a harmadik negyedévben az előző három hónapos időszakhoz képest országosan 1,2 százalékos drágulás következett be, Budapesten pedig 1,8 százalékkal nőttek az árak. Szeptemberben éves szinten az országos áremelkedés üteme az augusztusi 6,5 százalékról 6,7 százalékra, a fővárosban pedig a 8 százalék alatti szintről 9,1 százalékra gyorsult.

A megelőző hónapokban a Debrecent is magában foglaló észak-alföldi régiót jellemezte a legjelentősebb drágulás éves összevetésben, szeptemberben viszont a budapesti lakáspiac vette át a vezetést. Hozzájárult az áremelkedéséhez a közép-dunántúli régió is, ahol 8 százalék feletti éves drágulás látható az ingatlan.com lakásárindexe szerint. A legvisszafogottabban, 1,8 százalékkal, az észak-magyarországi régióban nőttek az árak tavaly szeptemberhez képest.

Budapesten az átlagos négyzetméterárak október elején 1,07 millió forintnál jártak, ezen belül pedig az V. kerület járt az élen 1,73 millió forintos átlaggal. Terézvárosban 1,3 millió forintba kerül egy négyzetméter, a legolcsóbb pedig a XX. kerület, ahol 714 ezer forint az átlagos négyzetméterár.

A legdrágább vármegyeszékhely Debrecen 839 ezer forintos árszinttel, a legolcsóbb pedig Salgótarján, ahol 282 ezer forint a négyzetméterárak átlaga.

Az ingatlan.com szerint a következő időszakban jelentős forgalomélénkülés várható; 2025-ben 1000 milliárdos nagyságrendben jelenhetnek meg nyugdíjpénztári megtakarításokban és állampapírban tartott pénzek az ingatlanpiacon. A szokásos éves lakáspiaci forgalom harmadának-negyedének megfelelő 1000 milliárdos extra pénzeső főként Budapesten és a nagyvárosokban csapódhat le, ami tovább fokozhatja az áremelkedés ütemét.

Az ingatlan.com 2025-ben legalább 145 ezer adásvétellel számol, az éves drágulás üteme pedig jövőre meghaladhatja a 10–15 százalékot. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS