Ingatlanárak: háromszoros a különbség a legolcsóbb és a legdrágább vármegyeszékhely között

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: a harmadik negyedévben az előző három hónapos időszakhoz képest országosan 1,2 százalékos drágulás következett be, Budapesten pedig 1,8 százalékkal nőttek az árak. Szeptemberben éves szinten az országos áremelkedés üteme az augusztusi 6,5 százalékról 6,7 százalékra, a fővárosban pedig a 8 százalék alatti szintről 9,1 százalékra gyorsult.

A megelőző hónapokban a Debrecent is magában foglaló észak-alföldi régiót jellemezte a legjelentősebb drágulás éves összevetésben, szeptemberben viszont a budapesti lakáspiac vette át a vezetést. Hozzájárult az áremelkedéséhez a közép-dunántúli régió is, ahol 8 százalék feletti éves drágulás látható az ingatlan.com lakásárindexe szerint. A legvisszafogottabban, 1,8 százalékkal, az észak-magyarországi régióban nőttek az árak tavaly szeptemberhez képest.

Budapesten az átlagos négyzetméterárak október elején 1,07 millió forintnál jártak, ezen belül pedig az V. kerület járt az élen 1,73 millió forintos átlaggal. Terézvárosban 1,3 millió forintba kerül egy négyzetméter, a legolcsóbb pedig a XX. kerület, ahol 714 ezer forint az átlagos négyzetméterár.

A legdrágább vármegyeszékhely Debrecen 839 ezer forintos árszinttel, a legolcsóbb pedig Salgótarján, ahol 282 ezer forint a négyzetméterárak átlaga.

Az ingatlan.com szerint a következő időszakban jelentős forgalomélénkülés várható; 2025-ben 1000 milliárdos nagyságrendben jelenhetnek meg nyugdíjpénztári megtakarításokban és állampapírban tartott pénzek az ingatlanpiacon. A szokásos éves lakáspiaci forgalom harmadának-negyedének megfelelő 1000 milliárdos extra pénzeső főként Budapesten és a nagyvárosokban csapódhat le, ami tovább fokozhatja az áremelkedés ütemét.

Az ingatlan.com 2025-ben legalább 145 ezer adásvétellel számol, az éves drágulás üteme pedig jövőre meghaladhatja a 10–15 százalékot. (MTI)