Hernádi Zsolt nyugtatja a tankolókat

2022. 03. 10., 09:03

Magyarország kőolajellátása zavartalan, a Mol készletei és finomítói kapacitása elegendő ahhoz, hogy az ország üzemanyagigényét lefedje – közölte a Mol szerda este az MTI-vel.

A társaság közleménye szerint a vállalat nyomon követi a világpiaci folyamatokat és folyamatosan vizsgálja, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy biztosítsa az egyenletes, országos ellátást.

A Mol a megnövekedett fogyasztói igények ellenére is ki tudja szolgálni a hazai autósokat, hiszen jelenleg is teljes kapacitással, a szokásos mennyiségben állítja elő az üzemanyagot. A vállalat készletei és termelése stabil bázist ad ahhoz, hogy zavartalan legyen az ellátás.

„Szeretném hangsúlyozni, hogy a Mol a jelenlegi helyzetben is képes ellátni az országot üzemanyaggal. Viszont szükséges kiemelni, hogy a töltőállomások leterheltségét a korábbihoz közeli szintre kell visszaállítanunk. Ez a legfontosabb lépés, mivel jelentősen megnőtt a kereslet az üzemanyagok iránt: egyrészt a Magyarországon áthaladó tranzitforgalom, másrészt a megnövekedett benzinturizmus miatt. A környező országokban ugyanis 100-150 forinttal magasabb az üzemanyag literenkénti ára, nyilván minden fuvarozó, átutazó, aki teheti, Magyarországon tankol” – idézte a közlemény Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját.

Az elmúlt hetekben komoly változások történtek a világpiacon: soha nem látott szintre emelkedtek a kőolaj jegyzésárai, emellett sok európai ország, az orosz-ukrán háború következményeként, nem vesz át orosz kőolajat, emiatt nehézkesebbé válhat a finomítóik ellátása. Időbe telik, amíg más forrásból pótolni tudják a kieső orosz olajat. A Mol esetében nincs ilyen probléma: jelenleg is teljes kapacitással, a szokásos mennyiségben állítja elő az üzemanyagot és biztosítja a fogyasztói igényeket. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS