GKI: májusban javultak az üzleti, romlottak a fogyasztói várakozások

2019. 05. 27., 08:45

Májusban, az áprilisi kétéves mélypont után kissé emelkedett a GKI konjunktúraindexe; az üzleti várakozások szerény javulást mutatnak, míg a fogyasztói várakozások kismértékben romlottak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex az áprilisi 2,9 pontról májusban 4,3 pontra erősödött. Az üzleti bizalmi index az áprilisi 7,1 pontról májusban 9,4 pontra emelkedett, a fogyasztói bizalmi index viszont az előző havi mínusz 8,9 pontról mínusz 10,4 pontra esett vissza.

Az üzleti szférán belül az építőipar kivételével minden ágazatban javultak a várakozások, de egyikben sem érték el márciusi szintjüket. Az ipari bizalmi index májusi emelkedése ellenére érezhetően elmaradt az elmúlt két évre jellemző értéktől. Kedvezőbbé vált a termelési helyzet és kilátás, valamint a rendelésállomány  és ezen belül az export megítélése és kissé kisebbnek érezték a válaszadók a készletállományt is.

Az építőipari bizalmi index kéthavi csökkenés után májusban lényegében stagnált. A magasépítő cégek kissé derűlátóbbá váltak, míg a mélyépítők kilátásai valamelyest tovább romlottak, ezzel a két szektor várakozása szinte azonossá vált. Továbbra is az építőipar messze a legoptimistább ágazat, ugyanis az építőipari cégek előző háromhavi termeléssel összefüggő elégedettsége javult, a rendelésállomány értékelése nem változott.

A kereskedelmi bizalmi index májusban az áprilisi csökkenésnél kisebb mértékben emelkedett. Az eladási pozíció megítélése alig változott, a rendelések várható alakulását sokkal, a készletek nagyságát pedig kissé derűlátóbban ítélték meg a válaszolók.

A szolgáltatói bizalmi index májusban visszatért a márciusi szintjére. Bár az általános üzletmenet és a forgalmi helyzet megítélése gyengült, a forgalmi várakozások erősödtek.

A foglalkoztatási szándék elmúlt hónapokra jellemző gyengülése májusban minden ágazatban növekedésre váltott, kivéve az építőipart. Kissé erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban erősödött, a kereskedelmi és szolgáltató cégek körében gyengült, a fogyasztók inflációs várakozása pedig kissé erősödött.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke három havi javulás után májusban kissé mérséklődött, közel egy éve egy nagyon szűk sávban hullámzik. Az emberek saját várható pénzügyi helyzetüket kissé jobbnak, megtakarítási képességüket viszont valamivel rosszabbnak látták, mint áprilisban. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lelehetőségét lényegében változatlannak érzékelte. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS