A GKI Gazdaságkutató csütörtökön kiadott legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista – 3 százalékos GDP-csökkenést jósló – forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista – 7 százalékos visszaesését valószínűsítő – forgatókönyvének borúlátásán. Az év egészét tekintve 6 százalékos visszaeséssel számol, a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5 százalék körüli GDP-csökkenést feltételezve. A tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság – tették hozzá.
A legfeljebb 3 százalékos visszaesés eléréséhez arra lenne szükség, hogy az idei második félévben a magyar GDP-termelés meghaladja a tavalyit, ezt pedig a GKI szakértői rendkívül valószínűtlennek látják.
A bruttó keresetek válság alatti alakulásáról még nincsenek adatok, de a GKI szakértői jelzésértékűnek tartják, hogy az szja-bevételek a márciusi 9,1 százalék után áprilisban már csak 5,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkentek, ez a járvány lefutásától függően az év második felétől konszolidálódni kezdhet.
A GKI éves átlagban az átlagkereset 5 százalék körüli emelkedésére, és a csökkenő foglalkoztatás miatt a keresettömeg minimális növekedésére számít. A reálkeresetek statisztikailag 1-2 százalékkal emelkedhetnek, az inflációs kosártól eltérő fogyasztási szerkezet miatt azonban ez gyakorlatilag stagnálást fog jelenteni. A keresettömeg reál értelemben 3 százalék körüli mértékben csökken.
A nyugdíjak idén – a nyugdíjprémium idei elmaradása és a nyugdíjas árindex átlagosnál magasabb volta miatt – a törvényi előírások betartása ellenére statisztikai értelemben sem őrzik meg reálértéküket, jegyezte meg friss prognózisában a GKI.
A GKI 2020 átlagában a foglalkoztatás mintegy 3 százalékos csökkenésével és a valós munkanélküliség 6 százalék körüli rátájával számol, de az év végén a helyzet már kedvezőbb lesz, mint az év közepén.
A járvány miatt idén a beruházások feltehetőleg a GDP-nél is gyorsabban, 10 százalékkal esnek vissza. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája nagyon bizonytalan, ami miatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. A GKI meglátása szerint az MNB és az MFB vállalati programjai inkább csak a meglévő hitelek átstruktúrálódásához, vállalat-felvásárlásokhoz járulnak majd hozzá, semmint újabb beruházásokhoz.
A GKI az év végére 3 százalék körüli, éves átlagban 3,3 százalékos inflációt vár, de hozzáteszik, hogy a valóságos áremelkedés ennél nagyobb lehet, mivel az inflációs kosár a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek felel meg, miközben a járvány következtében az egyes termékcsoportok súlya nyilvánvalóan radikálisan megváltozott.
A járványra való tekintettel a kormány az államháztartási hiányt az előirányzott 1 százalékról 3,8 százalékra emelte. A hivatalosan előirányzott pénzforgalmi deficit viszont nem változott – emlékeztet a prognózis. A GKI részben a nagyobb költségvetési kiadások szükségessége, részben a kormány által vártnál kisebb GDP miatt a kormány által előrejelzettnél magasabb, 5 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiányt; továbbá 75 százalék körüli államadósságot, vagyis a tavalyi 66,3 százaléknál és a kormány által prognosztizált 72,6 százaléknál egyaránt magasabbat vár 2020-ra. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.