Tavaly az utolsó negyedévben folyamatosan emelkedett, idén az első két hónapban viszont csökkent a GKI konjunktúraindexe. Februárban az üzleti várakozások közül csak az építőipariak javultak, a fogyasztói várakozások a februári javulás ellenére elmaradtak a múlt év végitől, a magyar gazdaság szereplőire azonban összességében továbbra is erős optimizmus jellemző – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex a januári 7,1 pontról 6,7 pontra csökkent februárban. Az üzleti bizalmi index 12,9 pontra csökkent az előző havi 13,9 pontról, a fogyasztói bizalmi index viszont mínusz 12,1 pontról mínusz 11,1 pontra javult februárban.
Az üzleti szférán belül a februári romlás az iparban és a kereskedelemben nem jelentős.
Az iparban az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések – megítélése romlott, a termelési várakozások és a készletekről alkotott vélemények viszont kedvezőbbé váltak.
Az építőipari bizalmi index a decemberi és januári csökkenés után februárban javult, ezzel alig maradt el a korábbi csúcsértéktől, tehát a termelői kilátások továbbra is kiválóak. A magasépítő cégek kilátásai érezhetően javultak, a mélyépítőké hibahatáron belül romlottak, de összességében már egy éve ez utóbbiak az optimistábbak. Februárban az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség enyhén, a rendelésállományok értékelése számottevően javult.
A kereskedelmi bizalmi index februárban háromhavi csökkenés és egyhavi stagnálás után tovább mérséklődött, de még ezzel is az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció megítélése rosszabb lett, a készletszinté nem változott, a rendelésállományé viszont kissé javult.
A szolgáltatói bizalmi index februárban visszaesett a tavaly augusztusi szintre. Főleg az általános üzletmenet és az elmúlt időszaki forgalom megítélése romlott, amit a javuló forgalmi várakozások sem tudtak ellensúlyozni.
A foglalkoztatási szándék minden ágazatban óvatosabbá vált az építőipar kivételével, ahol viszont januárban volt kiugró mértékű a visszaesés. A lakosság munkanélküliségtől való félelme februárban nem változott.
Az áremelési törekvés az építőipar kivételével – ahol a válaszadók több mint fele készül áremelésre a következő három hónapban – minden ágazatban gyengült, a fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább erősödött.
A magyar gazdaság jövőjének megítélése a januári általános és jelentős romlás után jellemzően – főleg az építőiparban és a kereskedelemben – javult, az iparban viszont markánsan tovább erősödött a pesszimizmus. Valamivel jobb lett a lakosság véleménye.
A lakosság a saját pénzügyi helyzetét, a nagy értékű fogyasztási cikkek várható vásárlási lehetőségét és jövőbeli megtakarítási képességét kissé jobbnak érezte, mint januárban. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.