GKI: februárban kissé romlottak az üzleti várakozások

2019. 02. 25., 08:45

Tavaly az utolsó negyedévben folyamatosan emelkedett, idén az első két hónapban viszont csökkent a GKI konjunktúraindexe. Februárban az üzleti várakozások közül csak az építőipariak javultak, a fogyasztói várakozások a februári javulás ellenére elmaradtak a múlt év végitől, a magyar gazdaság szereplőire azonban összességében továbbra is erős optimizmus jellemző – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex a januári 7,1 pontról 6,7 pontra csökkent februárban. Az üzleti bizalmi index 12,9 pontra csökkent az előző havi 13,9 pontról, a fogyasztói bizalmi index viszont mínusz 12,1 pontról mínusz 11,1 pontra javult februárban.

Az üzleti szférán belül a februári romlás az iparban és a kereskedelemben nem jelentős.

Az iparban az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések – megítélése romlott, a termelési várakozások és a készletekről alkotott vélemények viszont kedvezőbbé váltak.

Az építőipari bizalmi index a decemberi és januári csökkenés után februárban javult, ezzel alig maradt el a korábbi csúcsértéktől, tehát a termelői kilátások továbbra is kiválóak. A magasépítő cégek kilátásai érezhetően javultak, a mélyépítőké hibahatáron belül romlottak, de összességében már egy éve ez utóbbiak az optimistábbak. Februárban az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség enyhén, a rendelésállományok értékelése számottevően javult.

A kereskedelmi bizalmi index februárban háromhavi csökkenés és egyhavi stagnálás után tovább mérséklődött, de még ezzel is az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció megítélése rosszabb lett, a készletszinté nem változott, a rendelésállományé viszont kissé javult.

A szolgáltatói bizalmi index februárban visszaesett a tavaly augusztusi szintre. Főleg az általános üzletmenet és az elmúlt időszaki forgalom megítélése romlott, amit a javuló forgalmi várakozások sem tudtak ellensúlyozni.

A foglalkoztatási szándék minden ágazatban óvatosabbá vált az építőipar kivételével, ahol viszont januárban volt kiugró mértékű a visszaesés. A lakosság munkanélküliségtől való félelme februárban nem változott.

Az áremelési törekvés az építőipar kivételével – ahol a válaszadók több mint fele készül áremelésre a következő három hónapban – minden ágazatban gyengült, a fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább erősödött.

A magyar gazdaság jövőjének megítélése a januári általános és jelentős romlás után jellemzően – főleg az építőiparban és a kereskedelemben – javult, az iparban viszont markánsan tovább erősödött a pesszimizmus. Valamivel jobb lett a lakosság véleménye.

A lakosság a saját pénzügyi helyzetét, a nagy értékű fogyasztási cikkek várható vásárlási lehetőségét és jövőbeli megtakarítási képességét kissé jobbnak érezte, mint januárban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS