Fővárosi téglakörkép: 7 kerületben már egymillió forint felett jár a négyzetméterár

2024. 05. 10., 15:40

Verhetetlen a téglaépítésűek népszerűsége Budapesten, ahol a használtingatlan-adásvételek 80 százalékban ilyen típusú otthonok szerepeltek idén. A főváros egészét tekintve 992 ezer forint/m2 az értékesített lakások átlagos négyzetméterára, azonban hét kerület millió feletti áron kínálja őket négyzetméterenként. A legdrágább a XII. kerület, itt jelenleg az 1,2 millió forintot is meghaladja az átlag, a legtöbb lakást Erzsébet- és Józsefvárosban vásárolták a Duna House ügyfelei.

„A gyermeket tervező házaspároknak a CSOK Plusz adta lehetőség, az egyedülállók és a további családbővítésre nem vállalkozó párok számára a tavalyi évhez képest jóval kedvezőbb piaci hitelkamatok, az első lakásukat szerzőknek pedig ráadásként a 10 százalékos önerő teszi még vonzóbbá az otthonteremtést idén a fővárosban, ahol 74 százalékkal több használt lakás kelt el eddig, mint 2023 első négy hónapjában” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Az ingatlanközvetítő 2024-es értékesítési adatai alapján a használt lakások között bár kedvező alternatívát nyújtanak a házgyári lakások, de a téglaépítésűek népszerűsége még mindig kiemelkedő a fővárosban. Az összes értékesített használt ingatlan 80 százaléka volt téglalakás idén Budapesten, ahol a vevők a tavalyi évhez képest minimális, 2 százalékos áremelkedés után, átlagosan 992 ezer forintos négyzetméteráron, 56,7 millió forint ráfordításával juthattak saját, 57 négyzetméter alapterülettel rendelkező otthonhoz.

„2024-ben nyolc kerület kínálja a téglalakásokat a fővárosi átlagnál magasabb négyzetméteráron, köztük a befektetők által is kedvelt Terézváros az első négy hónap tranzakciói alapján egyelőre nem, azonban hét másik kerület már átlépte a milliós lélektani határ” – számolt be Benedikt Károly. A VI. kerületben ingatlant vásárlók 993 ezer forintos átlagos négyzetméteráron szerződtek, egy 64 négyzetméteres ingatlan így 64 millió forintos kiadást jelentett a kerületet választók számára.

A milliós kerületek között többségben vannak a budai lokációval rendelkező kerületek, olyannyira, hogy ezúttal mindössze két pesti, a XIII. és az V. tartozott csak ide. A legalacsonyabb költséggel a XIII. kerületben érdemes számolni, itt 1,1 millió forint az átlag. Kevéssel fölötte az I. kerület következik, 1,13 millió forint/m2-rel. Szintén minimális az eltérés további két budai terület, a II. kerület és Óbuda között, ahol 1,16–1,17 millió forinttal kell számolni négyzetméterenként. A dobogó alsó fokán jelenleg az egyre népszerűbb XI. kerület áll, 1,18 millió forintos átlaggal. Az idei évben a második az V. kerület lett, ahol kevéssel kellett csak többet fizetni az idei évben négyzetméterenként, mint Újbudán. Végül a legdrágább kerület, a XII., ahol az átlagos négyzetméterár már meghaladta az 1,2 millió forintot is.

A legtöbb használt téglalakást – az összes fővárosban értékesített ilyen típusú ingatlan 12 százalékát – Erzsébetvárosban vásárolták idén a Duna House ügyfelei, de jelentős arányban, 10 százalékban választották a vevők a VIII. kerületi lokációt is. Erzsébetvárosban 949 ezer forintot fizettek négyzetméterenként, míg Józsefváros 905 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálta a téglalakásokat. A szűkebb büdzsével rendelkező, de téglalakások mellett elkötelezett vevők számára sem lehetetlen azonban az otthonteremtés Budapesten, ugyanis Soroksár és Csepel téglaépítésű lakásai még mindig 600 ezer forint alatti átlagos négyzetméteráron érhetők el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS