A Költségvetési Tanács december 27-én közzétette véleményét a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosításának tervezetéről.
„A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló kormányrendelet tervezetének véleményezéséről és az államadósságszabály teljesülésével kapcsolatos állásfoglalásáról” címmel tette ma közzé véleményét a Költségvetési Tanács (KT).
A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvény a hazai gazdaság 4,1 százalékos GDP bővülésére épült. A költségvetés elfogadása után azonban 2022-ben a várakozásoknál kedvezőtlenebb pályavalósult meg, és romlottak a2023. évi kilátások is – írják az állásfoglalásban.
Ez a költségvetést megalapozó kormányzati prognózis felülvizsgálatát tette szükségessé. A magyar gazdasági növekedés 2023. évi alakulásában meghatározó a belső kereslet lassulása: a reáljövedelmek mérséklődése visszafogja a lakossági fogyasztást, a bizonytalan gazdasági kilátások csökkentik a vállalati beruházásokat, miközben az állami szektor is átütemezi a beruházásait.
Megállapítják: a pozitív GDP növekedés elsősorban abból fakadhat, hogy 2023-ban várhatóan a nemzetgazdasági export gyorsabban emelkedik, az importnál, amit egyfelől a korábbi évek exportfejlesztő beruházásai, másfelől a belső feIhasznáIás visszafogása miatt szűkölő import alapoz meg.
Mindezek figyelembevételével a rendelettervezetet megalapozó kormányzati prognózis szerinti 1,5 százalékos növekedés óvatos, a várakozások többségéhez hasonló mértékű, és a külső környezet további romlásának be nem következése esetén teljesíthető pályának értékelhető a KT szerint.
A társadalombiztosítási alapok szociális hozzájárulási adó és járulékelőirányzata (6876,0, milliárd forint) I7,8 százalékkal nagyobb a 2022. évi várhatónál, ami szintén magasabb a befizetések alapjául szolgáló bér- és keresettömeg prognosztizált l5,5 százalékos növekedésénél. Ezt részben indokolhatják a kata hatálya alól kikerülök többletbefizetései.
Az energiaárak emelkedésének jelentős kompenzációján kívül a költségvetés a 2022. és 2023. évi magas infláció miatti többletkiadásokra nem biztosít többlettámogatást, ami jelentős teljesíthetőségi kockázatot hordoz egyes fejezeteket érintően.
A Rezsivédelmi Alap 2023. évi kiadási előirányzatainak összege a korábbi 670 milliárd forintról 2.610 milliárd forintra emelkedett. A lakossági fogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1.458,2 milliárd forintra nőtt.
Az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok kompenzációja 855 milliárd forintra emelkedett, amit az emelkedő energiaárak hatásainak felülvizsgálata mellett a jogosult intézményi kör bővülése is indokol. A versenyszektor számára létrehozott támogatási programok kifizetései is az Alap előirányzatai közt szerepelnek összesen 279 milliárd forint összegben.
A kiadások fedezetét a 2022. júniusában bevezetett ,,extraprofit'” különadók és a bányajáradék összesen 1.411,7 milliárd forint várható bevételeinek az Alapba történő becsatomázásával és további 1.198,3 milliárd forint központi támogatással teremtik meg – olvasható a KT véleményében, amelyet Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke és Windisch László, a Költségvetési Tanács tagja írt alá.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A francia Framatome fogja szállítani a paksi reaktor irányítástechnikai rendszerét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.