Lassult az áremelkedés az európai ingatlanpiacon

Az Eurostat lakáspiaci árindexe szerint – amely összevontan mutatja be a használt és az új lakások árszintjének alakulását – az Európai Unió tagállamaiban újabb trendforduló rajzolódik a lakásárak változásában. Míg a 2011-2013 közötti meredek visszaesést követően stagnáltak az árak, majd 2015 év elejétől gyors ütemű és nagy mértékű drágulást lehetett tapasztalni, addig a 2022-es év eseményei meghozták az árak tekintetében a sokak által régóta várt enyhülést a globális ingatlanpiacon.

Az áremelkedés ütemének mérséklődését mutatja, hogy a korábban tapasztalt 2 százalék fölötti növekedéshez mérten csekélyebb, a tagállamok összességében 0,9, az eurózónában 1,0 százalékos volt a drágulás 2022 harmadik negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva – hívja fel a figyelmet legfrissebb lakáspiaci jelentésében a KSH.

Emellett 2022 második negyedévéhez képest több tagállamban is megjelent a lakásárak csökkenése: Dániában és Svédországban 3 százalékot meghaladó, Romániában, Észtországban és Finnországban 1százalék körüli mértékben, a német ingatlanárak 0,4 százalékban enyhültek. A visegrádi országok közül Szlovákiában 2,8, Lengyelországban és Szlovéniában 2,4, Csehországban 1,3 százalékkal drágultak a lakások a II. negyedévhez hasonlítva. A magyar index értéke 2,6 százalék volt.

Egy éves távlatban nézve a rendelkezésre álló adatokat, a bérleti díjak és a lakásárak az EU-ban 2022 harmadik negyedévében is enyhébben, de folyamatosan növekedtek az Eurostat szerint. 2022 III. negyedévében a bérleti díjak 2,1 százalékkal erősödtek az előző év azonos negyedévéhez képest, a lakásárak az euróövezetben 6,8 százalékkal, az EU-ban pedig 7,4 százalékkal nőttek. Bár mérséklődött a drágulás üteme, 2022 harmadik negyedévében tizenöt tagállamban így is több mint 10 százalékkal nőttek a lakásárak. A legnagyobb növekedést Észtországban (+24,2 százalék), Magyarországon (+21,0 százalék) és Litvániában (+19,3 százalék) regisztrálták, míg az árak csak Dániában (-2,4 százalék) csökkentek.

„A Numbeo legfrissebb adatai szerint európai összehasonlításban a magyar lakásárak még mindig a középmezőnyben helyezkednek el. Közel azonos árszinten lehet ingatlanhoz jutni Budapest belvárosában, mint például a lengyelországi Krakkó központjában, a fővárosok közül pedig a horvát Zágráb és a szerbiai Belgrád centrumában tapasztalható ingatlanárak állnak a legközelebb a budapesti belvároséhoz”– mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „2023 januárjában, a Duna House közreműködésével zárult tranzakciók alapján Budapest belvárosában átlagosan 1 millió forint feletti összegbe került négyzetméterenként az ingatlanvásárlás, míg Budán az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1,3 millió forintot a használt téglaépítésűek esetében. A bérlemények árszintjét is az aktuális kereslet mértéke befolyásolja, a fővárosban az átlagos albérleti díj elérte a 200 ezer forintot. A jelenlegi bérleti piacon – a dráguló hitellehetőségek következtében az eladó szegmensből kiszorult ügyfelek miatt – még mindig nagyon erős a kereslet, ami a hiteltörlesztők és -kamatok visszaszorulásáig várhatóan a bérleti piac további szárnyalását, valamint az árak további emelkedését vonja maga után”– tette hozzá a szakértő.