Európai összehasonlításban még mindig kedvezőek a magyar ingatlanárak

2022. 04. 20., 18:25

Az ingatlanpiaci áremelkedés mértéke Magyarországon az egyik legmagasabb az EU-ban, hazánk azonban még így is a középmezőny végén helyezkedik el az uniós „árversenyben” – mutatnak rá a Duna House szakértői.

Az Európai Unió országaiban tapasztalt bérleti díjak és lakásárak 2021 harmadik negyedévében is folyamatosan emelkedtek, átlagosan 1,2, illetve 9,2 százalékkal 2020 azonos időszakához viszonyítva – közölte legfrissebb jelentésében az Eurostat. A bérleti költségek kisebb mértékben, de folyamatosan növekedtek 2010 óta, míg a lakásárakban nagyobb ingadozás volt megfigyelhető.  A 2011–2013 közötti meredek csökkenést követően stagnáltak az árak, majd 2015 év elejétől gyors ütemű és nagy mértékű drágulást lehetett tapasztalni. Az elmúlt közel 12 évben az albérleti költségek 16, a lakásárak pedig 39 százalékkal emelkedtek meg.

Ha csak 2021 harmadik negyedévét vizsgáljuk, az Eurostat Lakásárindexe 9,2 százalékkal nőtt egy év alatt. Az éves áremelkedés üteme az EU tagállamok felénél megközelítette a 10 százalékot, a legmagasabb értékeket Csehországban (+22 százalék), Litvániában (+18,9), Észtországban (+17,3 százalék) és Hollandiában (+16,8 százalék) regisztrálták. Az előző negyedévvel való összehasonlításban az észtek kivételével ugyanezen országok vezetik a rangsort, míg az EU átlag 3,1 százalék volt. Hasonló mértékben nőttek az árak hazánkban is (2,9 százalék), éves szinten pedig több mint 12,5 százalékos drágulást tapasztaltak a szakemberek.

A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint a 2015. évi bázison (az Eurostat összevont lakásárindex módszertana alapján) a magyarországi áremelkedés elérte a 208 százalékot, ami továbbra is a legmagasabb érték az adatot közlő országok közül. A bázisidőszaki érték kétszereséhez közelít az index Csehországban (189,6 százalék), emellett Izlandon, Luxemburgban és Portugáliában is kiemelkedő ütemben nőttek az árak. A volt szocialista országokban – Románia kivételével – pedig mindenütt az EU-s átlag (138,8 százalék) feletti volt a lakások drágulása az elmúlt 6 év tekintetében.

A magyar ingatlanárak még mindig kedvezőek európai összehasonlításban, hazánk a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben" – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Az albérletekért átlagosan 160.000 forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig már 1 millió forint feletti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. A Numbeo legfrissebb adatai szerint Horvátországban, Észtországban és Szerbiában közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint Románia vagy Görögország. Az összehasonlítást azonban nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban.”

A Duna House 2022 első negyedéves értékesítési adatai alapján publikálta legfrissebb országos lakásárindexét, amely érzékelteti az elmúlt időszak lakásárváltozásának irányát. A teljes átlagot mutató országos lakásárindex nominálértéke kiugró, 231 ponttal ismét rekord szinten zárt. Reálértéken szintén növekedés tapasztalható, de kisebb ütemű.

A Duna House szakembere szerint a közeljövőben a globális ingatlanpiac lakhatási célú keresletére a legnagyobb bizonytalanságot az energiaárak jelentős és tartós emelkedése jelenti. Ez az inflációba begyűrűzve az élet minden területét megdrágíthatja, mérsékelve ezáltal az elkölthető jövedelem növekedési ütemét. Az emelkedő kamatkörnyezet miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezési folyamatok pedig a finanszírozási oldalon okozhatnak majd nehézséget.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS