EU forrással is számolhat a kormány a jövő évi büdzsében

2022. 07. 19., 19:57

Az Országgyűlés július 19-én elfogadta a 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek legfontosabb prioritásai a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz, másrészt a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges források biztosítása.

„A Rezsivédelmi Alapot a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklésére és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére kívánják fordítani a korábbi tervezetben szereplő költségvetési szerveknél felmerülő energiaár-növekedés kompenzálása helyett. A Honvédelmi Alap kerete a tervezethez képest végül nem változott, 2023-ban 842 milliárd forintot tesz majd ki” – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

Ami viszont a költségvetésben különösen érdekes, az a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében a körülbelül 30 százalékos tervezett növekedés – emelte ki a szakértő. A személyi jövedelemadó növekedése feltételezhetően a jelentős inflációt szükségszerűen kisérő béremelésekből és a kata adózás módosítása kapcsán várható többlet személyi jövedelemadó befizetésekből adódik.

Az ÁFA bevételek 7.150 milliárd forintot meghaladó mértékének (ebből közel 1.400 milliárd felhalmozási bevétel) összetétele viszont továbbra is homályos, ez Bagdi Lajos szerint 4 tényező eredőjeként adódhat:

  • a kata adózás változásából adódó többlet áfabevételek (az eddigi alanyi mentes vállalkozók egy részének átterelése az áfafizető körbe);
  • A jelentős mértékű inflációnak köszönhető többlet-áfabevételek;
  • a bejelentett – átlagfogyasztás meghaladó – rezsiköltségek piaci áron történő elszámolása (ebből a kormányzati kommunikáció alapján közel 1.000 milliárd forint többletbevételt vár a kormány, amelynek az áfa hatása is így jelentős);
  • a Niveus adópartnere szerint a fentiek ugyanakkor még nem indokolják a jelentős többletet, így feltételezése szerint a költségvetés kalkulál egy jelentősebb EU forrással is, amelynek érezhető áfabevételt generáló hatása is lehet majd 2023-ban.

A kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek 35 milliárd forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára, amely szükségszerűen kiadáscsökkentést vetít elő ezen intézményekben (a részleteket később fogják szabályozni). Kulturális értékmegőrző beruházásokra a korábbi tervezetben szereplő értéket közel 20 milliárd forinttal meghaladó összegben különít el forrásokat a kormány, míg a versenysport továbbra is kiemelt figyelmet kap (erre a célra közel 55 milliárd forintot különítettek el).

Az adójellegű tételek közül szembeötlő még a cégautóadóból származó bevétel növekedése (közel 80 milliárd forintra), amely egyértelműen mutatja, hogy a megduplázódott cégautóadó 2023-ban is bizonyosan velünk marad.

A társasági adóbevételek is közel 200 milliárd forinttal nőnek, amely egyfelől az exportorientált cégek – jelentős forintgyengülésből adódó – kiemelkedő pénzügyi eredményéből jöhet, másrészről kérdés, hogy a kormány nem számol-e mégis azzal a 100 milliárd forint körüli tétellel, amely a globális minimumadó 2023-as bevezetésével járhatna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS