A tavalyi pangás után erősen kezdte az évet a lakáspiac – derül ki ingatlanos cég adataiból.
Az ingatlanhirdetési portál közleményében kiemelte: már decemberben 15 százalékkal nagyobb volt a kereslet, mint egy évvel korábban, január első napjaiban pedig 22 százalékkal nőtt az eladó lakások és házak iránti érdeklődések száma az egy évvel korábbihoz képest.
A kiugró kereslet nem meglepő, sok vevőjelölt várt a januártól elérhető új vagy a bővített lakástámogatási konstrukciókra, a csok pluszra és a falusi csokra – jelezte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az év elején különösen a budapesti lakóingatlanoknál látszik kiugróan erős kereslet, éves összevetésben 37 százalékos az erősödés. A megyei jogú, illetve a kisebb városok esetében 15, illetve 14 százalékos a bővülés. A községekben visszafogottabb, 9 százalékos volt a növekedés, de Balogh László szerint a falusi csok ezen a piacon is élénkülést hoz.
Jelenleg csaknem 150 ezer eladó lakásból és házból válogathatnak a vevők, 17 százalékkal többől, mint egy évvel ezelőtt. A legtöbb vevő a meglévő ingatlanának eladásából finanszírozza a következő otthonát, az elemzés szerint ezért a kínálat utánpótlása is folyamatos lehet 2024-ben.
A decemberben és az év elején megugró kereslet várhatóan februárban, márciusban jelenik meg az adásvételek számában. Az első negyedévben 5-8 ezer olyan adásvétel lehet, amely a lakástámogatások bevezetésének és bővítésének köszönhető – mondta Balogh László.
A támogatásokat kihasználó vevők első hulláma miatt erős lesz az első negyedév, és a teljes év lakáspiaci forgalma is várhatóan erősebb lesz a tavalyinál, de még elmarad a 2021-es évtől az ingatlan.com szerint.
OTP Ingatlanpont: 2630 városban és községben kombinálható a kedvezmény
Az OTP Ingatlanpont ingatlanközvetítő ugyancsak csütörtöki közleményében hangsúlyozta, hogy a januártól bevezetett új, illetve megújított otthonteremtési támogatások jelentősen felpezsdíthetik a kistelepülések ingatlanpiacát, és azok a községek, kisvárosok lehetnek az új rendszer nyertesei, amelyek vonzerejét egyszerre növeli kedvezményezett helyzetük, és egy prosperáló centrumhoz való tartozásuk.
Kiemelték: a 2024-ben bevezetett csok plusz a jövőben gyermeket vállaló családok vásárlóerejét növeli akár 50 milliós, kedvezményes kamatozású hitellel. Ez az ország bármely településén felhasználható ingatlan vásárlásra, építésre vagy bővítésre. Ugyanakkor van 2630 olyan kisebb lélekszámú város és község, ahol ez kombinálható a megújított falusi csokkal, amely lakóingatlanok vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez segíti maximum 15 milliós támogatással a gyerekes családokat.
A kettőhöz még hozzákapcsolható a hagyományos, legfeljebb 11 milliós kamatmentes Babaváró hitel is.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hangsúlyozta: a vevők sokféle megoldást keresve jelenhetnek meg az állami segítséggel a falusi csokos települések piacán. A növekvő keresletnek várhatóan az is a következménye lesz, hogy az árak már rövid távon elindulhatnak felfelé.
A falusi csok által preferált 2630 település között mintegy 300 olyan van, amelyet hivatalosan is valamely nagyobb centrumhoz kapcsolódó lakóhelyként tartanak nyilván. Ezeket az úgynevezett agglomerációs területeket nemcsak egy-egy nagyvároshoz való fizikai közelségük jellemzi, hanem az is, hogy erős kapcsolatban vannak annak gazdasági és kulturális életével, közszolgáltatásaival is. (MTI)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.