Építőipar: alig haladta meg a 20 százalékot a júniusi bővülés

2019. 08. 12., 09:25

2019 júniusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 20,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2019 első hat hónapját tekintve ez a leglassabb éves növekedés, az első félév egészében év/év viszonylatban 35,1 százalékos volt a növekedés.

2019 júniusában az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelése bővült: az épületeké 23,5, az egyéb építményeké 16,5 százalékkal. Az épületeknél ipari és raktárépületek építése, az egyéb építményeknél pedig út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.

Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 20,3, az egyéb építmények építésében 15,6, a speciális szaképítésben 23,5 százalékkal nőtt.

A megkötött új szerződések volumene 0,9 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 27,4 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 12,6 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 11,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 31,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építményekre vonatkozóké 21,2 százalékkal kisebb volt, mint 2018. június végén.

Építőipari termelői árak

A második negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 11,8, az egyéb építmények építése vonatkozásában 8,7, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 10,0 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az építőipar árai az előző negyedévinél 2,2 százalékkal magasabbak voltak. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS