Eldőlt: a minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő

2022. 12. 15., 16:58

2023. január 1-jétől 232 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege pedig 296 400 forintra nő.

A keddi patthelyzet után A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megállapodás született a 2023-as minimálbér és a garantált bérminimum összegéről.

Az ülés után Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bejelentette, hogy 2023. január 1-jétől a minimálbér összege 232 ezer, a garantált bérminimumé 296 400 forint lesz. Az államtitkár azt is közölte, hogy mind a hat érintett szervezet alá fogja írni a megállapodást.

A minimálbér a versenyszférában és a közszférában nagyjából 230 ezer embert, a garantált bérminimum pedig mintegy 730 ezer embert érint, azaz csaknem 1 millió ember béréről van szó. Czomba Sándor ugyanakkor jelezte, hogy túlmutat ezen az 1 millió emberen a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hiszen ez a felette lévő béreket is „megtolja”, így várhatóan az átlagbérek is nőni fognak jövőre.

Emlékeztetett a hatéves megállapodásra, amelynek értelmében 2017. és 2022. között a szociális hozzájárulási adó mértéke 28,5 százalékról 13 százalékra csökkent. Mindez beépült a bérek növekedésébe, azaz hajtómotorja volt az elmúlt években a növekedésnek.

A mostani tárgyalásokról Czomba Sándor elmondta: azt kérték a partnereiktől, hogy ebben a nehéz időszakban mindenki próbáljon „elmenni a falig”, mint ahogy a magyar kormány is tette. Örömmel nyugtázta, hogy ezt mindenki megtette: a munkavállalói és a munkaadói oldal is.

A keddi tárgyaláson a Magyar Szakszervezeti Szövetség még nem támogatta az emelés mértékét, annál többet kívánt elérni.

Arról is megegyeztek, hogy a megállapodást 2023-ban év közben felülvizsgálhatják a felek, ha az infláció mértéke eléri a 18 százalékot, és a GDP pozitív tartományban marad. Az alku része, hogy a béreket terhelő szociális hozzájárulási adó nem emelkedik jövőre. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS