2023. január 1-jétől 232 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege pedig 296 400 forintra nő.
A keddi patthelyzet után A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megállapodás született a 2023-as minimálbér és a garantált bérminimum összegéről.
Az ülés után Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bejelentette, hogy 2023. január 1-jétől a minimálbér összege 232 ezer, a garantált bérminimumé 296 400 forint lesz. Az államtitkár azt is közölte, hogy mind a hat érintett szervezet alá fogja írni a megállapodást.
A minimálbér a versenyszférában és a közszférában nagyjából 230 ezer embert, a garantált bérminimum pedig mintegy 730 ezer embert érint, azaz csaknem 1 millió ember béréről van szó. Czomba Sándor ugyanakkor jelezte, hogy túlmutat ezen az 1 millió emberen a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hiszen ez a felette lévő béreket is „megtolja”, így várhatóan az átlagbérek is nőni fognak jövőre.
Emlékeztetett a hatéves megállapodásra, amelynek értelmében 2017. és 2022. között a szociális hozzájárulási adó mértéke 28,5 százalékról 13 százalékra csökkent. Mindez beépült a bérek növekedésébe, azaz hajtómotorja volt az elmúlt években a növekedésnek.
A mostani tárgyalásokról Czomba Sándor elmondta: azt kérték a partnereiktől, hogy ebben a nehéz időszakban mindenki próbáljon „elmenni a falig”, mint ahogy a magyar kormány is tette. Örömmel nyugtázta, hogy ezt mindenki megtette: a munkavállalói és a munkaadói oldal is.
A keddi tárgyaláson a Magyar Szakszervezeti Szövetség még nem támogatta az emelés mértékét, annál többet kívánt elérni.
Arról is megegyeztek, hogy a megállapodást 2023-ban év közben felülvizsgálhatják a felek, ha az infláció mértéke eléri a 18 százalékot, és a GDP pozitív tartományban marad. Az alku része, hogy a béreket terhelő szociális hozzájárulási adó nem emelkedik jövőre. (MTI)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.